Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

62. köt. p. 203-206. — Bakonyi területek is. Auch mit Angaben über Bakonyer Ge­biete. 389. GEDEON TIHAMÉR : A pizolilos bauxi­tok keletkezése. Die Entstehung pisolitischer Bauxite. Földt. Közl, 1031, 61. hol, p. 95— 102. — Utalás az eplényi bauxitra. Hinweis auf den Bauxit von Eplény. 390. GEDEON TIHAMÉR: The possibility of bauxite formation. (A bauxitképződés lehe­tősége.) Acta Geol Acad, Sc. Hung., 1952, Tom. 1. p. 65—77. — Gánt-, Nyirád-, isz.ka szentgyörgyi bauxit. Bauxite von Nyirád, Gánt unci Iszkaszentgyörgy. 391. GERGELY. FERENC: Geomorfológiai megfigyelések az Eszaki-Bakony területén. (Geomorphologische Beobachtungen im Räu­me des nördlichen Bakony-Gebirges.) Bp., 1938, p. 60. — A Bakony szerkezete és geo­lógiai kialakulástörténete. Die Struktur und die geologische Entwicklungsgeschichte des Bakony-Gebirges. 392. ( i ES ElX SÄNDOR-SCIIAFARZIK EE­EERENC: Mű- és építőipari tekintetben fon­tosabb magyarországi kőzetek részletes ka­talógusa. (Ausführlicher Katalog der für die Kunst- und Bauindustrie wichtigeren Steine aus Ungarn.) Földt. Int. Kiadv., 1885, p. 139. — Bakonyi lelőhelyek is. Auch Fun­dorte aus dem Bakony-Gebirge. - GESELL SÁNDOR, lásd 140. szám alatt, Böekh Jánosnál is. 393. GEYER, GEORG: Uber die Lagerungs­verhältnisse der Uierlatz-Schichlen. (A Uier­latz-rétegek településviszony airôl.) Jb. der k. k, Geolog. Reichsanstall,'Wien, 1886, Bd. 36, p. 215—294. — Hivatkozik a Bakonybél vidéki kőrishegyi hierlalzi mészkőrétegre. Es wird auf die IIierlatzkalkschicht des Kőris­Berges in der Umgebung von Bakonybél hingewiesen. 394. COCZÀN FERENC: A bakonyi felsőkréla vegetáció fejlődéstörténeti vázlata. Outlines of the Upper Cretaceous floral evolution in the Bakony Mis. Földi. Int. Evi Jel. 1963. p. 85—91. — Az egykori vegetáció rekon­strukciójáról le kell mondani, mert e kor zárvatermőkről származó pollen együttese a szerző véleménye szerint nagyrészt már kihall, nemzetségek képviselője. Auf eine Rekonstruktion der ehemaligen Vegetation sei zu verzichten, weil die Vergesellschaf­tung bedecktsamiger Pollen dieses Zeitrau­mes aus grösstenteils bereits ausgestorbenen Gattungen besieht. 395. GOCZAN FERENC: A bakonyi szenón palynológiai standardja. Standard palyno­logique du sénonien de la montagne Bakony Földt, Int. Evi Jel, 1961, p. 253-261. ­A palynológiai standard elkészítésével lehe­tővé vált a bakonyi szenon üledék spóra­pollentartalmú rétegeinek gyors párhuzamo­sítása és palynológiai zónákba való sorolása. Mit der Aufstellung des palynologischen Standarles wurde es möglich, die sporen­und pollenführenden Schichten des Bako­nyer Senons schnell zu parallelisieren und in palynologische Zonen einzureihen. 390. GOCZAN FERENC: A déli Bakony sze­non-képződményeinek palynológiája. D;e Pa­lynologie des Senon-Bildungen der Süd-Ba­kony. Földt. Int. Evk., 1961, 69. köt. p. 635—613. — Ajka, Úrkút, Sümeg környéke. Die Umgebung von Ajka, Úrkút, und Sü­meg. 397. GÖCZÁN FERENC: A dunántúli és az alpi triász csiga faunák rétegtani értékelése. Slraligraphische Auswertung der Gastropo­den-Fauna der transdanubisehen und alpi­nen Trias. Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p. 303-313. és 397-408. - Odörög-puszta, Üjdörög-puszla, Lókút, stb. vidéke. Die Um­gebung von Odörög-puszta, Űjdörög-puszta, Lókút, usw. 398. GOCZAN FERENC: Mikroplankton a ba­konyi krétából. Un microplancton dans le crétacé de la montagne Bakony. Földt. Int. Evi Jel, 1959. p. 181-202. táblák, - Átte­kintés a Dinoflagellátákról és Hystrichos­phaeridákról, Übersicht der Dinoflagellaten und 1 [ystrichosphaeriden. 399. GOCZAN FERENC: Siraligraphic paly­nology of the Hungarian upper cretaceous. (A magyarországi felső krétakor rétegtani palynológiája.) Acta Geo'. Acad. Sc. Hung., 1964, Tom. 8, p. 229-264. - A rétegtani palynológia módszerével biosztratigráfiai ta­golódását adja a barnakőszénnel, bauxittal és kőolajjal kapcsolatos szenon korú képződ­ményeknek, továbbá leírja azokat a sporo­morpha fajokat, amelyekkel a palynológiai zónákat megállapította. Sümeg, Bakonypölös­ke. Homokbödöge, stb. vidéke. Mit der Met­hode der stratigraphischen Palynologie wer­den die Braunkohlenlagerstätten sowie die bauxit- und erdölführenden Senonablage­rungen biostratigraphisch gegliedert, sowie jene Sporomorpben-Arten beschrieben, an­hand welcher die palynologischen Zonen festgestellt wurden. Umgebung Sümeg, Ba­konypölöske, Homokbödöge, usw. 400. GOCZAN LÁSZLÓ: „Erubáz" mészülepe­dékes csernozjom a Tihanyi-félszigeten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom