Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

162. CHOLNOKY JENŐ: A Bakony. (Der Bakony.) Turisták L., 1935, 47. évf. p. Ill —112. — A Bakony geológiai felépítéséről. Uber den geologischen Bau des BakonyGebirges. 163. CHOLNOKY JENŐ: A Balatonról, (über den Balaton.) Turisták h., 1930, 42. évf. p. 197—204. — A Balaton keletkezéséről, vízéről, éghajlatáról, stb. Cher Entstehung, Wasser und Klima des Balatonsees, usw. 164. CHOLNOKY JENŐ: Barlanglakások. Höhlenwohnungen. Barlangvilág, 1943, 13. köt. p. 36-44; p. 67-08. - A Balaton-felvidék és a pannonhalmi barlanglakásokról. Uber die Höhlenwohnungen des Balalonhochlandes und von Pannonhalma. 465. CHOLNOKY JENŐ: A kővágóőrsi kőtenger. (Das Felsenmeer von Kővágóőrs.) Búvár, 1939, 5. évf. p. 337-341., képek. 166. CHOLNOKY JENŐ: A mészkő hegységek és az ember. (Die Kalksteingebirge und der Mensch.) Barlangvilág, 1933. 3. köi. p. 1—10. — A Bakony hegység erdővel borított mészkő vidékéről is. Auch über die bewaldete Kalksteingegend des Bakony. 167. CHOLNOKY JENŐ: A postglaciális klíma változásokról Magyarországon. (Uber die postglazialen Klimaveränderungen in Ungarn.) Földt. Int. Népszerű Kiadv. Magyarország negyedkori klíma változásairól., 1910, p, 53—56'. — Klímánk a pleiszlocénstcppéből a holocén-szavannába ment át. Erről legtöbbet a Bakony és Balaton tavi képződmények tanúskodhatnak. Unser Klima ging von den plcislozänen Steppen in eine holozäne Savanne über. Davon zeugen vor allem die Seeablagerungen des Bakony und des Balatons. 168. CHOLNOKY JENŐ: Séták a Balaton körül. (Spaziergänge am Balaton.) Turisták L., 1934, 40. évf. p. 173-179. - A geológusoknak a legnagyobb meglepetést a Tihanyifélsziget nyújtja. Die grösste Überraschung für die Geologen bietet die Tihanyer Halbinsel an. 169. CHOLNOKY JENŐ: Tihany. (Tihany) Math. Term. Tud. Er t., 1932, 48. köt. p. 214—236., képek. — Morfológiai megfigyelések, geológiai adatokkal. Morphologische Beobachtungen mit geologischen Angaben. 170. CHOLNOKY JENŐ: Tihany. (Tihanv). Természet, 1928, 24. évf. p. 195-196. Tihany geológiai múltja. Die geologische Geschichte der Halbinsel. 171. CHOLNOKY JENŐ: Tihany. (Tihany.) Turisták L., 1943, 4. évf. 11. sz. p. 197-200. — Apátgerinci kőfülke, deflációs kőfülke a Tihanyi-félsziget nyugati részén. Die Steinnische von Apátgerinc, eine Steinnische im Westteil der Tihanyer Halbinsel. 172. CHOLNOKY JENŐ: A tihanyi mérésről, (über die Tihanyer Messungen.) Földr. Közl., 1894, 22. köt. p. 151-152. - A mérés Richés-féle tachymélcrrcl történt és ennek segítségével lehetett megrajzolni Tihany térképét, melynek orográphiai és geológia alakulása rendkívül érdekes. Die Messungen erfolgten mit Riches' sebem Tacbymeter und mit dessen Hilfe konnte man die orographische Karle von Tihany zeichnerisch anteiligen Die Orographie und der geologische Bau der Halbinsel sind äusserst interessant. 173. COTTA, BERNHARDT: A magyar föld geológiai alkotása. (Der geologische Bau des ungarischen Bottens.) Term. tud. Közl . 1.874, 6. köt. p. 154—160. — Bakonyi adatokkal is. Auch mit Angaben über den Bakony. 174. CSAJAGHY GABOR: A hévízi gyógyiszap kémiai, fizikai és termofizikai vizsgálata. Chemical, physical and thermo-physical analysis of the medicinal mud of the thermal "bath of Hévíz. Hidrol. Közl, 1949, 29. köt. p. 24—30. — Vizsgálati eredmények szerint a hévízi gyógyiszap tulajdonságai megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket a Peloid jelentés irányelvei szerint kiváló minőségű gyógviszaplól elvárhatunk. Nach den Untersuchungsergebnissen entsprechen die Eigenschaften des Heilschlammes von Hévíz denjenigen Anforderungen, die gemäss den Richtlinien des Peloid-Bericbtes von einem Heilschlamm von höchster Qualität zu erwarten sind. - CS A.I A G TT Y GABOR, lásd 45. szám alatt. Bárdossy Györgynél is. 175. CSAJAGHY GÁBOR—TOLNA Y VERA: A Balaton iszapjának kémiai és fizikai vizsgálata. (Chemische und physikalische Untersuchungen des Balaton-Schlammes.) Hidroi. Közl., 1955, 35. évf. p. 173-178. — Hévízi-tó és a Csopak alatti Kerekedi-öböl. Der Teich von Hévíz und die KerekedBucht un 1er dem Csopak. - CSANÁDI MIHÁLY, lásd 997. szám alatt, Schiefner Kálmánnál is. - CSÄNK ELEM ÉRNE, lásd 541. és 543. szám alatt, Jugovics Lajosnál is. 176. CSÁSZÁR GÉZA: Balinka 2. kőszénterület eocénjének geokémiai vizsgálata. Geo-