Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

133. BOLGÁR MIHÁLY: A Balaton természet­tajii ismertelése. (Physisch-geographische Beschreibung des Balalonsees.) Terin. turf. hüz., Temesvár, 1891, 15. köt. p, 59—60; p. 89—100. — A Bakony geológiai kialakulásá­ról is. Auch über die geologische Ir'nt;.tebung des Bakonyer Waldes. 134. BONDOB LÍVIA: Magyarországi glauko­konilos kőzetek üledéktani vizsgálata. In­vestigations of sedimentary geology on Hun­garian glauconitic rocks. Földt. Közl., I960, 90. köt. p. 293—402. — Bakonynána. Úrkút környéki vizsgálatok leírása is. Besehrei­bung auch der in der Lîmgebung von Ba­konynána und Úrkút duiehgeführten Unter­suchungen. 135. BOROS ÁDÁM: A földtani múlt és a Magyar Középhegység mai képe. (Die geo­logische Geschichte und das heutige Bild des Ungarischen Mittelgebirges.) Term tud. Közl, 1942, 227. pótfűz, p. 97-113., képek­kel —- Bakomról és a Bal.ton-fclvidék he­gyeiről, über das Bakony-Gebirge und die Berge des Balatonhochlandes, 136. BOROS ADAM: Magy arország harmad­kori maradvány növényei. (Tertiäre fossile Pflanzen von Ungarn.) Term. tud. Közl, 1923, 55. köt. p. 278-281. - Többek között foglalkozik a hévízi tündérrózsa geológiai múltjával is. Unter anderen wird auch die geologische Geschichte der Seerose von Hé­víz Beschrieben. 137. BÖCKER TIVADAR: A magyarországi karsztvízkutatás jelenlegi helyzete. (Gegen­wärtiger Stand der Karstwasscrforscbun­gen.) Vízügyi Közl, 1969, 4. fűz. p. 485— 498. - Tárgyalja a Bakony karsztvizeit is és ennek tulajdonságait. Auch die Karst­wasser des Bakonyer Waldes und deren Be­schalfeiiheilen werden mit besprochen. 138. BÖCKH JÁNOS: A Bakony déli részé­nek földtani viszonyai. 2. Die geologischen Verhältnisse des südlichen Teiles des Ba­kony. Földt. Int. Evk., 1875, 3. köt. 1. jüz. p. 1—155. 139. BÖCKH JÁNOS: A Bakony hegység déli részének földtani viszonyai, I. Die geologis­chen Verhältnisse des südlichen Teiles des Bakony. Földt. Int. Evk., 1872, 2. köt. 2. jüz. p. 31—166. — Gyepestől Márkóig. a Veszprém—devecseri országút állal határolt terület. Das Gebiet im Zwischenraum von Gyepes—Márkó und der Landstrasse Veszp­rém— Devecser. 140. BÖCKH JÁNOS: A Bakony triász kép­letének taglalása. (Gliederung der Bakonver Trias.) Földt. Közl, 1871, 1. köt. p. 29-37. 141. BÖCKH JÁNOS: A Ceratites Balatonicus egy új leihelye s ennek szintje a Bakony­ban. (Ein neuer Fundort von Ceratites Ba­latonicus und dessen Horizont im Bakonver Wald.) Földt. Közl, 1872, 2. köt. p. 163­167. — A Cer. Balatonicus. egy valódi kagy­lómész alak, mely a Bakonyban a megye­hegyi-dolomitban kezdődik, legnagyobb ki­fejlődést azonban közvetlenül az Arc. Stu­deii szintje alatt éri eb Cer. Balatonicus ist eine echte Kalkmuschel-Art, die im Bakony im Megyehegyer Dolomit einsetzt, aber die weiteste Entwicklung unmittelbar unter dem Are. Sluderi-Horizont erreicht. 142. BÖCKH JÁNOS: A déli Bakony liász­lerakodásának taglalása. (Gliederung der Liasablagorungen des südlichen Bakony-Ce­biiges.) Földt. Közl, 1S74, 3. köt. p. 78-80. — Városlőd, Tüzkövcsbegy, Úrkút, slb. liász lerakódások. Liasablagerungen von Város­lőd, fűzköveshegy, Úrkút, usw. 143. BÖCKH JÁNOS : Egy új Cephalopoda faj a Bakony Cer. Reitzi szintjéből. (Line neue Cephalopoden-Aj l aus dem Cer. Reitzi-Ho­rizont des Bakony-Gebirges.) Földt. Közl, 1873, 3. köt. p. 61—64. — Felsőörs, Kiráíy­kút-vülgy környékén előkerült Ammonites (Sageceras) Zsigmondyi n. sp. leírása. Be­schreibung von Ammonites (Sageceras) Zsigmondyi n. sp., die in der Umgebung von Felsőörs und Királykút-völgy angetrof­fen wurde. 144. BÖCKH JÁNOS: Die geologischen Ver­hältnisse des südlichen Theiles des Bakony, (A Bakony déli részének földtani viszonyai.) Miit. aus dem Jb. der k. un.g. Geo!. An­stalt., 1879, Bd. 3. T. 2. p. 1-180. 145. BÖCKH JÁNOS: Megjegyzések az „Új adatok a D-i Bakony föld és őslénytani is­meretéhez*' című munkához. Bemerkungen zu der „Neue Daten zur geologischen und paläonlologischen Kennlniss des südlichen Bakonv Betitellen Arbeit. Földt. Int. Evk.. 1877, 6. köt. p. 3-20. 146. BÖCKH JANOS-GESSEL SÄNDOB : A magyar korona országai területén míh'elés­ben és föltárás félben lévő nemesfém, érez, vaskő, kősó és egyéb ériékesíthető ásvá­nyok előfordulási helyei. Ezredévi bányá­szati, kohászati és geol. Kongresszus Buda­pesten, 1896, szept. p. 6.. 1. térk. (Vorkom­men von Edelmetallen, Erzen. Eisensteinen, Steinsalz und anderen nutzbaren Boden­schätzen, die auf dem Territorium der Län­der der Ungarischen Krone im Abbau oder Erschliessen begriffen sind.) — Bakonyi le­lőhelyek is. 6 p. 1 Karte. Auch Bakonyer Vorkommen mit besprochen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom