Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
kori képződményei. (Alttertiäre Ablagerungen der Umgebung von Bakonybél, Pénzeskút und Kőrisgy >r ) Hp., 1)4!, p. 131. — A terület sztratgráfiai és paleontológiái leírása. Kutaláslörléncti áttekintés. Strati graph: sebe und paläontologische Beschreibung des Gebietes. Historischer Uberblick der Forschungsarbeilen. 92. BERTALAN KAROLY: A bakonybéli Somhegy barlangjainak kutatástörténete. Forschungsgesch ichte der Höhlen des SomBerges bei Bakonybél. Karszt, és Barlang, 1963, 2. félév. p. 75-78. - A barlangok geológiai adottságairól is. Auch über die geologischen Beschaffenheiten der Llöhlen. 93. BERTALAN KÁROLY: A Bakonv hegység barlangjai. (Die Höhlen des BakonyGebirges.) Turisták L., 1938, 50. köt. 153— 155; p. 207-208. - A barlangok felsorolása és azok rövid ismertetése. Eine Liste der Höhlen und deren kurze Beschreibungen. 94. BERTALAN KÁROLY: A bakonyi barlangok. (Die Bakonver Höhlen.) Bp., Turistái; L, 1913, p. 2. 95. BERTALAN KAROLY: A balatonfüredi Lóczy-barlang. (Die Lóczy-Höhle von Balatonfüred.) Karszt és Bari. Kut. Tájékozt., 1959, dec, p. 48-49. 96. BERTALAN KÁROLY: Bányaföldtani felvétel az északi Bakonyban. Levé des formations eocenes dans le Bakony septentrional. Földt. Int. Evi Jel., 1948, p. 01-02. Bp., 1952. — Fenyőfő, Borzavár, Bakonyos>lop, Bakonyszentlászló felvétele. Die Aufnahmen von Fenyőfő, Borzavár, Bakonyoszlop, Bakonyszentlászló und Umgebung. 97. BERTALAN KÁROLY: Bauxitkutatás Fenyőfő, Csesznek és Dudar környékén. Bauxitschürfung in der Gegend von Fenyőfő, Csesznek und Dudar. Földt. Int. Evk., 1957, 48. köt. p. 455—468. — A terület gyakorlati jelentősége csekély, de a kutatások még nem tekinthetők lezártnak a nagykiterjedésű eocén takarókról. Die Höffigkeit des Gebietes für die Entdeckung von mineralischen Rohstoffen ist gering, aber die Erkundungsarbeiten können angesichts der weit verbreiteten Eozändecken, noch nicht als abgeschlossen angesehen werden. 98. BERTALAN KAROLY: A dudari „Sűrűhegyi ördöjrbk" kutatástörténele. Forschungsgeschichte der Ördöglik-Höhle von „Sűrűhegy" bei Dudar. Karszt és Barlang., 1963, l. félév p. 27-31. 99. BERTALAN KAROLY: Jelentés az északi Bakonyban 1949-ben végzett bányaföldtani felvételről. Compte rendu de levé des gîtes métalliques dans le Bakonv septentrional. Földt. Int. Evi Je!., 1949, p. 33-34. Bp., 1952. — Bakonykoppány, Csót környéke. Umgebung von Bakonykoppány und Csót. 100. BERTALAN KÁROLY: Kiegészítés a bakonyi barlangok ismeretéhez. Ergänzung zur Kennlniss der Bakonycr Höhlen. Fö'.dr. Ert., 1955. 4. évf. p. 55—62. — Községenkint csoportosítja az 1946—1952 közötti időben megismert bakonyi barlangok adatait, kitér néhány víznyelőre is. Angaben über die im Zeitraum von 1946 bis 1952 erkundeten Bakonyer Höhlen werden nach Gemeinden gruppiert und ausserdem wird es auch über einige Wasserschlingcr berichtet. 101. BERTALAN KÁROLY: A magyar karsztos barlang-dokumentáció problémái. Probleme der Ungarischen Karst- und Höhlendokumentation. Földt. Int. Evi Jel., 1962, p. 555—562. — A barlangok országos megoszlása és itt a Bakony jelentős számmal szerepel. Die Verteilung der Höhlen in Ungarn, woran das Bakony-Gebirge mit einem beträchtlichen Anzahl beteiligt ist. 102. BERT ALAN KAROLY: Magyarország nem karsztos eredetű barlangjai. (Nichtkarstische Höhlen Ungarns.) Karszt és Bari. Kut. Tájékozt., 1958, 6. sz. p. 13-21. Ismerteti többek közt a Bakony és Balatonfelvidék erre vonatkozó irodalmát. Unter anderen wird die einschlägige Literatur des Bakon y-Gebirges und des Balaton-Hochlandes mit angeführt. 103. BERTALAN KÁROLY: Néhány adat a bakonyi barlangok ismeretéhez. (Einige Angaben zur Erkennung der Bakonyer Höhlen.) Karszt és Barl. Kut. Tájékozt., 1959, szept. p. 36—39. 104. BERTALAN KAROLY— KRETZÖI MIKLÓS: A tekeresvölgyi barlangok Veszprém mellett és az örvös lemming legdélibb előfordulása. Die Höhlen des Tekeresvölgy bei Veszprém und das südlichste Vorkommen des Halsband lemmings. Karszt és Barlangkutatás, 1960, p. S3—93. — A fauna a holocén különböző szakaszaiban került a barlangba. Ősemberi kultúr nyomok nem kerültek elő. Anser sp. ind.-scapula töredék, Vulpes vulpes (Linné) bal állkapocs töredék, stb. Die Fauna wurde in verschiedenen Stufen des Holozäns in die Höhle eingeführt. Keine Spuren von urmenschlichen Kulturen sind angetroffen worden. Bruchstücke von Anser sp. ind.-scapula, Bruchstück des linken Unterkiefers von Vulpes vulpes, usw. 105. BERTALAN KAROLY— SZOKOLSZKY ISTVÁN: A Bakony barlangjai, (über die
