Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

gam. Földt. Int. Ëvk., 1955, 44. köt. p. 7—14. — Balaton vidék, Várpalota, Szent­gál. Balaton-Gegend, Várpalota, Szenlgál. 11. ANDREÂNSZKY GÁBOR: Ösnövénytan. (Paläobotanik.) Bp., 1954, p. 320, 16 t. ­Bakonyi adatokkal is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. 12. ANDREÁNSZKY GABOR: La répartition des forêts de platanes en Hongrie a l'époque tertiaire. Acta Biol. Acad. Sc. Hung., 1952, Tom. 3. p. 151—158. — Iszkaszontgyörgy, Bakonybél, Herend, Szentgál, stb., alsó eocén famaradványokról. Uber untereozäne Holzreste von Iszkaszentgyörgy, Bakony­bél, Herend, Szcntgál. 13. ANDREÁNSZKY GÁBOR - SÁRKÁNY SÁNDOR: Adatok a hazai fiatalabb harmad­időszaki kovásodott fatörzsek ismeretéhez. Beiträge zur Kenntnis der verkieselten Baumstämme aus dem ungarischen Jung­tet tin r. Földt. Int. Evk., 1955, 44. köt. p. 69—75. — Lelőhely a várpalotai barnakő­szénbánya. Fundort: die Braunkohlengrube von Várpalota. 14. ARTHABER GUSZTÁV: A déli Bakony werfeni rétegeiből és kagylómészből szár­mazó új cephalopoda faunájának revíziója. (Revision der neuen Ccphalopoden-Fauna aus den Werfener Schichten und dem Mu­schelkalk des südlichen Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Ered., 1911, 1. köt. 1 r. Pa­leolit, függ. 3. köt. p. 1—26, 2 t. 15. ASBÖTH JÁNOS: Reise von Keszthely in Szaiader Comitate nach Veszprim. (Utazás a zalamegyei Keszthelyről Veszprémbe.) Beiträge zur Topographie des Königreichs Ungarn. Wien, 1803, Bd. 2. p. 49-71. ­A Balaton vidék bazaltos kőzeteiről is. Auch über die Basaltgesleine der Balalongegcnd. - BACHMACHER, FRIEDRICH, lásd 1263. szám alatt, Végb Sándornál is. 16. BAGÖ FERENC: A halimbai bauxit bá­nyák bányaföldtani és bányafeltárási hely­zete. Die Lage der Bauxitgruben von Ha­limba, betrachtet vom Gesichtspunkte der Grubengeologie und Grubenaufschlusses. Bány. Koh. L., 1958, 91. évf. p. 27-34. ­A DNY-i Bakonyban végzett felderítő ku­tatások adatai. Angaben der im SW-Teil des Bakony-Gebirges durchgeführten Such­arbeiten. 17. Balatonmelléki kőzetek, vizek és gáz che­miai elemzése. (Chemische Analysen von Gesteinen, Wässern, und Gas der Balaton­gegend.) Bal. Tud. Tan. Ered. 1911, 1 köt. 1. r. Geol. függ. 8. cikk p. 1-17. 18. A Balaton vizének komplex egészségügyi vizsgálata. Comprehensiv sanitary investi­gation of water from Lake Bal.ton. Hidrol. Közi., 1960, 40. évf. p. 304-305. 19. BALÁZS DÉNES: Szpeleográfiai terep­szende az észak Bakonyban. (Speläologische Geländcbcsichtigung im nördlichen Bakony­Gebirge.) Karszt és Barl. Kut. Tájckozt., 1962, p. 75—76. — Bakonyszentlászló, Fe­nyőfő, Porva, Csesznek, stb. vidéki mun­kákról. Uber die Arbeiten in der Umge­bung von Bakonyszentlászló, Fenyőfő, usw. 20. BÄLDINE BEKE MÁRIA: Alsókréta kép­ző 'menyeink Coccolithophorida faunája. Un­tei'kietazische Cnccdithonhori'Vn ,?, uina aus Ungarn. Földt. Int. Evi Jel., 1962, p. 133—134. 1. t. — A vizsgált minlák nagy része a Bakony hegységből származik. Der Grossleil der untersuchten Proben stammt aus dem Bakony-Gebirge. 21. BAI DINÉ BEKE MÁRIA: A magyaror­szági Nannoconusok (protozoa inc. sedis.). The genus Nonnoconus (Protozoa inc. sedis.). Geol. Flung. Ser. Paleont. Fasc. 29—32, p. 109-174. 2. t. — Lókút. Zirc. Sümeg, stb. vidéke. Uber die Umgebung von Lókút, Zirc, Sümeg, usw. 22. BÄLDINE BEKE MÁRIA: A Nannoconus nemzetség földtani szerepe. Geological im­portance of the Nannoconus. Földt. Int. Evi Jel, 1961. p. 169-181. - A képződményre jellemző, hogy makrofaunája gyér, mikro­faunája Tintinninákban és Radioláriákban gazdag. Sümeg, Bakonybél, Zirc, stb. kör­nyéke. Für die Formation ist es charakteris­tisch, dass ihre Makrofauna arm und ihre Mikrofauna an Tinlinnien und lladiolarien reich ist. Umgebung von Sümeg, Bakonybél, Zirc, usw. 23. BALLÁ ZOLTÁN: A Dunántúl perm előtti képződményeinek szerkezetéről. 'Über die Struktur der prä-permischen Ablagerungen Transdanubiens.) Földt. Közl., 1967, 97. köt. ]). 15—28. — A balatonmelléki prevariszli­kum jellemző csapása valószínűleg KKK-i. Das charakteristische Streichen des Prä-Va­rislikums der Balatongegend ist wahrschein­lich NNO. 24. BALLÁ ZOLTÁN: A Magyar Középhegy­ség szerkezeti főirányairól, (über die tek­toniseben Hauplriehtungen des Ungarischen Mittelgebirges.) Földt. Közl., 1967, 97. köt. p. 257—277. — Balaton környéki adatok. Angaben über die Umgebung des Balatons. 25. BALLENEGGER ROBERT: A tihanyi fél­sziget talajviszonyainak áttekintése. Uber­sicht der Bodenverhältnisse der Halbinsel von Tihany. Biol. Kut. Int. Münk., 1942,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom