Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

1351. ZEBFRA, KAREL: Beszámoló a ma­gyarországi oegyedkori képződményeken végzett tanulmányutam tapasztalatairól. Compte rendu à? un voyage d' etude sur les formations quaternaires de la Hongrie. Földt. Int. Evi Jel, 195&, p. 529-538. - Ba­laton környéki vizsgálatok eredeményei is. Auch die Ergebnisse der in der Balatonge­gend durchgeführten Untersuchungen. 1352. ZECHMEISTER LASZLO: Adatok az ajkait, egy Itazai fosszilis gyanta ismereté­hez. Zur kenntnis des Ajkaits eines fossilen Harzes aus Ungarn Math, és Term. lud. Erl., 1926, 43. hat., p. 332-311. - Adalok a csingervölgyi bányatelepről. Angaben über das Bergwerk Csingervölgy. 1353. ZEPHAROVICH, VICTOR: Von die Halb­insel Tihany im Plattensee und der nächste Umgebung von Füred, (A Tihanyi-félsziget­ről a Balatonban, és Füred közvetlen környé­kéről. Skzungsber. d. k. Akad. d. Wiss., Wien. 1S56. Bd. 19., p. 339-373., 2 t. 1354. ZINCKEN, KARL: Bernslein in Oester­reich —Ungarn und in Rumänien. (Boros­tyán Ausztriában, Magvarországon és Ro­mániában.) Ost. Z. [ür Berg u. Hüttenwesen, 1881, .Ig. 32, p. 171-172 és 191-192. ­Ajka mint borostyánlelőhely. Ajka, als Bern­stein-Fundort. 1355. ZITTEL, IL CARL: Die obere Nummu­lilen-Format'on in Ungarn. (A íe'.ső Nununu­lites-foi máeió Magyarországon.) Silzungsber. d. k. Munt. d. Wiss., Wiien, 1862, Bd. 26, p. 353—395.. 3 t. — A Bakony délkeleti részéről is. Mit Angaben auch über den Südostteil des Bakony-Gebirges. .1356. ZÓLYOMI BÁLINT: Die Entwicklungs­geschichte der Vegetation Ungarns seit dem letzten Interglazial. (A vegetáció fejlődéstör­ténete Magyarországon az utolsó jégkorszak óla.) Acla Bnol. Áead. Sei. Hung., 1953, Tom. 4., p. 367—430., 1 térk. — Balatoni áriatok is. Mit Angaben auch über den Ba­latonsee. - ZSILÁK GYÖRGY, lásd 599. szám alatt. - ZSILÁK GYÖRGY, lásd 611. szám alatt, Kleb Bélával is. - ZSUTTA ISTVÁN, lásd 148. szám alatt, Bratán Máriával. A KÉZIRAT LEZÁRÁSA UTÁN PÓTLÁS ­1. BÁBDOSSA" GYÖRGY: Comparaison des bauxites de Karst, Földt. Int. Evk., 1970, 54. keit., p. 51—65. — Conference on Bauxite Geology, Budapest, 4—8. sept., 1909. — Az összehasonlításban a magyarországi Közép­hegység is szerepel. In der Vergleichung ist auch das ungarische Miltelgebi.ge mit ein­begriffen. 2. BARNABAS KÁLMÁN: Die vergleichende Untersuchung der charakteristischen Bauxit­lagerstätten des Mittelgebirges von Dunán­túl. Földt. Int. Evk., 1970. 54. köt,, p. 69­93. Conference on bauxite Geology, Buda­pest, 4—8. sept., 1969. — Az. ország legna­gyobb bauxitbányái: Nyirád. Szőc, Halim­ba. lszkaszentgyörgy és Gánt. Die grössten Bauxillage-ställon von Ungarn: Nyirád, Szőc, Halimba, Iszkaszentgyörgy und Gánt 3. DUDICH ENDRE IFJ.-SIKLÖSI LÁSZLO­NE: A comparative geochemical study of some major and minor elements in four ba­uxite deposits of Transdanubia, Hungarv. Földt. Int. Evk., 1970, 54. köt., p. 319­345. Conference on Bauxite Geology, Buda­pest, 4—8. sept,, 1069. — Gánt, Fenyőfő, ELŐKERÜLT DOLGOZATOK ERGÄNZUNG Iszkaszentgyörgy stb. telepekről. Uber die Lagerstätten Gánt, Fenyőfő, Iszkaszentgyörgy usw. 4. FISCHER, REDOLE: Ammoniten aus dem Aalenium der nördlichen Kalkalpen. Neues Jb. für Geol. u. Paläont. Monatshefte, Stutt­gart, 1070, H. 10., p. 585-604. - Az északi mészkőhegységben igen ritka a középső jura ammonites. Tizenhárom fajt sorol fel Eszak­Tirolból, melyek erős összefüggést mulatnak a Tűzkővesárokbeli fajokkal. Im Nördlichen Kalksteingebirge sind die niMloljurassischcn Ammoniten sehr spärlich. Dreizehn Arien weiden vom Nordtirol angeführt, welche eine ausgeprägte Beziehung zu den vom Tűz­köves-Graben bekannten aufweisen. 5. GECZY BARNABÁS: Pliensbaehi Ammoni­tes zónák a Bakony-hegységben. (Pliens­bachische Ammonitcnzonen im Bakony-Ge­birge.) Földt. Közi, 1070, 100. köt., p. 248 —258. — Hat zónából áll, melyből öt bizto­san, a halódik feltételesen mulatható ki. A pliensbachit általában ammonilico rosso mészkő képviseli. Die Formation besteht aus sechs Zonen, von welchen fünf fest,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom