Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

ződményeinek sztratigráf iájához. Beiträge zur Stratigraphie der Fliozän- und Pleistozänbildungen der Balatongegend Földt. Közl., 1911, 4L hol., p. 428-436. - A Tihanyi-félsziget feltárása föld- és őslénytani tekintetben. Die Erkundung der Tihanyer Halbinsel in geologischer und paläontologischer Hinsicht. 1302. VITALIS ISTVÁN: Adatok a Kahhegy bazaltláva őmlésének megismétlődéséhez. Zur Wiederholung des Basahorgusses des Kahhegy. Math, és Term, lud. Erl, 1934, 50. köt., p. 520—520. — À bazaltbányák új föltárásai segítségével a Balaton vidékének bazaltos erupcióra vonatkozó ismeretek újabb adatokkal gyarapodtak. Infolge der neuen Aufschlüsse der Basaltbrüche wurden die Kenntnisse über die Basallausbrüche der Balatongegend mit neuen xVngabcn erweitert. 1303. VITÁLIS ISTVÁN: A balatonmelléki bazaltos kőzetek kora. (Das Alter der Basaltgesteine dos Balatonhochlandes.) Földi Közl., 1997. 37. köt., p. 156. - Talált egy új bazalttípust, a limburgitot. A felsőzsidi feltárás szerint a basaniloideruplio a levante! korszaknál régibb. Verfasser fand einen neuen Basalltypus, den Limburgit. Nach den Angaben des Aufschlusses in Felsőzsid sei das Alter der Basaltoid-Eruption prä levantisch. 1304. VITÁLIS ISTVÁN : A balatonvidéki bazaltok. (Die Basalte des Balatonhochlandes.) Bal. Tud. Tan. Ered, Geol. függ. 2., p. I— 169.. 2 t. — Petrográfiai leírás, és a bazaltos erupciók korának tárgyalása. Pctrographische Beschreibung und Besprechung des Allers der Basalteruptionen. 1305. VITALIS ISTVÁN: A balalonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik. Die Ziegenklaunen der Balatongegend und ihre Fundorte. Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt., L r. Paleont. függ., 4. köt., 4. cikk, p. 56, 2 t, — A pannóniai rétegek faunájára vonatkozó adatokkal. Mit Angaben über die Fauna der Pannonscbichten. 1306. VITÁLIS ISTVÁN: A bauxit és alumínium (Bauxit und Aluminium.) Term, lud. Közl, 1940, 72. köt., p. 129-135. - Halimba, Szőc, Csabrendek, Eplény stb. bauxit bányáiról is. Auch über die Bauxitgruben von Dalimba, Szőc, Csabrendek, Eplény usw. 1307. VITALIS ISTVÁN: Bitumen bzw. leerreiche Braunkohlen im Bakony-Gebirge. (Bitumenben ill. kátrányban gazdag barnaszén a Bakonyban.) Soproni Bánya- és Er dőmérnöki Főisk. Közl., 1930, 2. köt., p. 101-132. 1308. VITALIS ISTVÁN: A Congeria Dactylos Brus rendszertani helyzete. (Systematische Stellung von Congeria Dad,

bis Brus.) Math, es Term. lud. Ert., 1915, 33. köt,, p. 331333. — Adatok a Tihanyi-félszigetről, Balatonkenese környékéről, Angaben über die Tihanyer Halbinsel und die Umgebung von Balatonkenese . '1309. VITÁLIS ISTVÁN: Észrevételek Lőrenthey Imre dr. úrnak a „Tihanyi fehérpart pannóniai rétegeiről" írt cikkére. Bemerkungen zur Mitteilung des Herrn dr. I. Lőrenihey „Uber die pannonischen Schichten des Eohérparl bei Tihanv". Földt. Közl., 1909, 39. köt., p. 363-367. 1310. VITÁLIS ISTVÁN: A halimbavidéki bauxitok és hasznosításuk. (Die Bauxite der Umgebung von Halimba und deren Ausbeutung.) Bány. Koh, L., 1932, 65. évf., p. 362 —368 és 386—392. — A Bakony-hegység vörös földjéről, a bauxitok vegvelcmzéséről. über die Roterden des Bakony-Gebirges und die chemischen Analysen der Bauxite. 1311. VITALIS ISTVÁN: A hazai bauxitokkal kapcsolatos alumínium vasércek, (Aluminiumeisenerze an ungarische Bauxite gebunden.) Bány. Koh. L., 1931, 64. évf., p. 48Ô —490. — A bakonyi bauxittelep pizolitos részében a színvas megközelíti, sőt részben felül is múlja a feldolgozható vasércek színvas tartalmát. lm pisolitischen Teil der Bakonyer Bauxitlagerslättc, erreicht die Menge des Beineisens, ja sogar übertrifft sie den Reineisengeball, 'der auf bereitbaren Eisenerze. 1312. VITÁLIS ISTVÁN: A magyar bauxitok és értékesítésük, (Die ungarischen Bauxite und deren Ausbeulung.) Földt, Ert., 1939, 4. köt., 2. sz., p. 33—50. — Halimba, Padrag, Eplény, Sümeg, Tapolca vidéke is, ez a bakonyi bauxit szerkezete ellér a gántitól, amennyiben ez breccsás. Auch die Umgebung von Halimba, Padrag, Eplény und Sümeg-Tapolca wird besprochen. Die Struktur dieses Bakonyer Bauxits weicht von dem Ganter ab, da dieser breeeiös ist. 1313. VITALIS ISTVÁN: Magyarország szénelőfordulásai. (Die Kohlenlagerstätten Ungarns.) Sopron, 1039, p. 407. — Az ajkai felső krétakorú, Zirc és Ürkút eocén, Bakonynána felső oligocénkorú képződményeiés kövületeiről is szól. über die Fossilien und Ablagerungen der Obcikreide von Ajka, des Eozäns von Zirc und Ürkút, sowie des oberen Oligozäns von Bakonynána. 1314. VITÁLIS ISTVÁN: Magyarország széntermelése. Kohlenproduklion Ungarns. Math, és Term, tud. Erl,, 1939, 58. köt., p. 619-