Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

menyei. Die Eozänschichlen der Gegend Ajka-Ürkut-Halimba. Bp., 1939, p. 46. ­Az eorén képződmények két hidrográfiailag elkülöníthető területre esnek: Ajka—Bodé— Ürkúl—Csékút és Padrag—Halimba—Szőc. Die Eozänablagerungen entfallen auf zwei, auch hydrographisch absonderbare Gebiete: Ajka— Bode—Ürkút und Padrag— Halimba— Szőc. 1256. VEGI1 S ANDOR: A Bakony-hegység ben lonit képződményeinek ál tekintése. (Ubersieht der Bentonité des Bakonv-Gebir­ges.) Bány. L., 1961, 94. évf., 3. sz..'. p. 155 — 157. — ödörögdpusztán, Ajkán. Bánd­Szcnlgál között végzett kutatások. Unter­suchungen in Odörögdpusz.la, Ajka, Bánd, Szentgál. 1257. VÉGH SÁNDOR: A Bakony-hegység kösszeni rétegei. Die Kössener Schiebten des Bakonv-Gebirges m Ungarn Földt. Közl., 1961, 91. köt., p. 273-281. - A Bakony­hegységben Szőc, Szentgál, Márkó és Lókút vidékén vannak biztosan kimutatható kösz­szeni rétegek. Im Bakony-Gebirge im Räume von Szőc, Szentgál, Márkó und Lókút gibt es fest nachweisbare Kössener Schichten. 1258. VÉG II SÁNDOB : A bakonyi fődolornit rétegtani kérdései. Stratigraphische kragen des Hauptdolomits im Bakonv-Gebirgo. Földt. Közl., 1964, 94. köt., p. 327-339. ­A gyűjtött minták vizsgálata és ebből össze­állított értékelés. Die Untersuchungen der gesammelten Probe, und deren Auswertung. 1259. VÉG 11 SÁNDOR: A bakonyi hydrobiás mészkő rétegtani helyzete. Stratigraphische Lage des Hvdrobienkalksteines im Bakonv­Gebirge., Földi. Közl. 1960, 90. köt., p. 373 —.375. — A Bakony Eplény—Szentgál vonal­tól nyugatra eső terület. Das Gebiet west­lich von der Eplény—Szentgál­Linie im Bakony. 1260. VÉG II SÁNDOR: A déli Bakony raeti képződményeinek földtana. Geologie der rhätisohen B'ldungen des südlichen Bakony­Gebirges in Ungarn. Geol. Hung. Ser. Geol., 1964, Tom, 14. p. 1—94, 8 t. — A vizsgálat rétegtani és fauniszlikai kérdések tisztázásá­ra irányult. D ; e liilersucbungen haben die Klärung stratigraphischer und faunistischer Fragen bezweckt. 1261. VÉGIT SÁNDOR : Az Eszaki-Bakony miocén képződményei. Miozäne Bildungen des Bakony-Gebirges. Földt, Int. Evi Jel., 1959, p. 21—36. — Egységes képet ad és igen gazdag faunalistát közöl. Ein einheit­liches Bild wird gegeben und eine reiche Faunonliste mitgeteilt. 1262. VÉG II SAN IX Hl: A SzeulgáJ 7. sz. ku­tatófúrás íe'sölriász rétegsora. Série Iriasique supérieure du forage de reche,che Szentgál. Nr. 7. Földt. Int. Évi Jel, 1961, p. 209-215. 1263. VÉGH SÁNDOR—BACH MA CHER," FRIEDRICH: fossile Scberenasseireste aus triadischen Schichten von Ungarn. (Fosszilis ollósatka-maradványok magyarországi triász­rétegekben.) Anna'. Naturhist Mus., Wien, 1965, Bd. 68, p. 241-242. 7 t. - Szentgál környékén talált leletek leírása. Beschrei­bung der Funde aus der Umgebung von Szentgál. 1264. VÉGHNÉ NEUBRANDT ERZSÉBET: Die durch Gipsauslösung entstandene Poro­sität in den ungarischen Trias-Dolomiten. (Gipszkiválás okozta porozitás magyar tri­ász-dolomitokban.) Annal Univ. Sc Bp. Sec­tio Geol, 1062, Tom 6., p. 203-2Ő7. - Uta­lás a Bakony északkeleti részére. Hinweis auf den Nordostteil des Bakony-Gebirges. 1265. Y EG 1 INE NEUBRANDT ERZSÉBET: Megalodus complanatus italicus n. sp. An­nal, Univ. Sc. Bp. Sectio Geol, 1962, Tom. 6, p. 197—199. — Dudaron talált példány leírása. Beschreibung des in Dudar gefun­denen Exemplares, 1266. VÉGHNÉ NEUBRANDT ERZSÉBET: Nóri-daohsteini mészkő az Eszaki-Bakony­ban. Norischer Dachstein Kalk in Norrt­Bakony. Földt. Közl, 1963, 93, köt., p 332 —340. — Az Északi-Bakony területén is korábban megkezdődött a dachsteini mészkő összlet lerakódása. Die Ablagerung des Dach­stein knikos hat auch im Räume des nörd­lichen Bakony-Gebirges früher begonnen. 1267. VÉGHNÉ NEUBRANDT ERZSÉBET: A triász megalodontidák rétegtani jelentő­sége. Stratigraphische Bedeutung der trias­sischen Megalodontiden. Földi. Közl, 1964, 94. köt., p. 195—205. — A Megalodontidák az Ammonoideák mellett a triász réleglani­lag legfontosabb ősmaradványcsoportját al­kotják. A Megalodontidák alapján hajtható végre a felső triász képződmények korbeso­rolása. Bakonyi adatok is. Neben den Me­galodontiden bilden die Ammonoideen die stratigraphisch wichtigste Fossilgruppe der Trias. Auf Grund der Megalodontiden kann die Altersgliederung des Obertriasablagerun­gen durchgeführt werden. Angaben auch über das Bakony-Gebirge. 1268. VÉG UNE XEUBRANDT ERZSÉBET: üledékföldtan! jellegzetességek triász, karbo­nátos kőzetekben. Sedimentpcl rographisch Eigenschaften karbonatischer Gesteine aus dem ungarischen Trias. Földt. Közl, 1957,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom