Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

fores planctnniques el la position stratigrap­biques de la marne argileuse du mont „An­tal-hegy" a Mór. /'Vi/r//. Közi., 1969, 99. köt., p. 264—266. — Az antal-hegyi plankton Foraininifeia-fauna a luléeiai emeletből való, a bakonyi Balinkai medencében lévők is ugyanilyen korúak. Die planklonischo To­raininiferenfauna des Antal-Berges stammt aus dem Lutetien, die im Bulinka-Bocken des Bakony-Gebirges gefundenen Vertreter sind gleichall. 1160. SZÖTS ENDRE: Paläontologisohe An­gaben zur Kenntnis der „Cerithium Bako­nyicum-Schichten" und des Urkúter Mergels. (Őslénytani adatok a „Cerithium Bakonyi­cum-rétegek" és az úrkúti márga ismereté­hez.) Annal. Mus. Hung. 1943, 36. év/., p. 61—68. — Campanile úrkútensis, Tympano­tonus bakonyicus, Tympanotonus ajkaensis n. sp. stb. — usw. 1161. SZTRÔKAY KALMÄN: Szulfidos érc­zárvány a gidácsi bazaltban. Uber sulfidi­schen Einschluss in Basall. des Guláes-Ber­ges im Balaton-Gebiet. Math, es Terin. tud. Ert., 1941. 69. luit., p. 479-437. - A vizs­gálatok szerint az érc főanyaga tömött pirr­holin. Nach den Untersuchungen ist Pyrr­hotin die Eiauplkomponento des Erzes. 1162. SZTRÖKAY KALMÄN: Zalavölgyi pon­tusi homok szedimentpetrográfiai vizsgálata. Sedimentpetrographisehen Studien am pon­tischen Sand des Zala-Tales. Fühlt Közl.. 1935, 65. köt., p. 281-291. - Az'üledék­sorozat deltaképződmény és anyaga legna­gyobb része az, Alpok metamorf kőzeteinek területéről származik. A homok jellegzetes elegyrésze a sztaurolit és disztén. A Balaton körüli kőzettani vizsgálatokról is szól. Die Sedimentfolge ist eine Deltaformation und ihr Material stammt grösstenteils aus den Metamorphiten der Alpen. Charakteristische Komponenten des Sandes sind Staurolit und Dislhen. Ks handelt sich auch um petrog­raphisohe Enter suchungon rings um den Balatonsee. 116.'}. SZUMRÄK PAK: Jegyzetek a Magyar­honban élőforduló trass cementekről. (No­tizen über die ungarländiscben Trass-Ze­mente.) Magyar Mérnök Egyesület Kör./., 1867. 1. köt.', p. 228-233. - Nagyvázsony és Úrkút vidéke. Eingebung von Nagyvá­zsony und Úrkút. 1164. TA EG ER HENRIK: Adatok a Bakony fölépítéséhez és földtörténeti képéhez. Daten zum Bau und erdgesehichtlichen Bild des eigentlichen Bakony. Földt. Int. Evi Jel., 1910. p. 61—68. — Csesznek, Zirc, Bakony­szentkirály, Borzavár, Bakonybél, Ugod köz­ségekre vonatkozó felvételek. Aufnahmen bezüglich der Ortschaften Csesznek, Zirc Bakonyszentkirály, Borzaván, Bakonybél und Ugod. - TÖRÖK ENDRE, lásd 509. szám alatt. - TÖRÖK ENDRE, lásd 109. szám alatt, Bidló (láborral. - TOI,OK EXDBE, lásd 611. szám alatt, Kleb Bélával. 1165. TA EGER HENRIK: Adatok az északi Bakony geológiájához. Beiträge zur Geolo­gie des nördlichen Bakony. Fühlt. Int. Evi Jel,, 1900, p. 55—62. — Umgebung von: Mór, Bodajk, Balinka, Csernye. Sur, Tés, Csclény, Dudar stb. — usw. környéke. 1166. TA EG EB HENRIK: A Bakony regioná­lis geológiája. 1. Regionale Geologic des Bakonv-Gebirges. I. Geol. Hung. 8er. Geol,, 1036, Tom. 6.. p, 1-33, mell. - Az Eszaki­Bakony rétegsorának részletes áttekintése. A Bakony morfológiai kifejlődése Hajijain­kig. Ausführliche Übersicht der Schichten­folge des nördlichen Bakony-Gebirges. Mor­phologische Ausbildung des Bakony-Gebir­ges. 1167. TAEGER HENRIK: Összehasonlító megfigyelések a déli Bakony eocén rétegei­ről. (Vergleichsbeobachtungen an den Eo­zän schichten des südlichen Bakony-Gebir­ges.) Bal. Tud Tan Ered., 1. küt., 1. r., 1. szakasz, p. 225-229. 1168. TAEGER HENRIK: További adatok a Bakony földtani viszonyaihoz. Weitere Da­ten zur Geologie des eigentlichen Bakonv. Fühlt. Int. Evi Jel., 1911. p. 61-66. 1169. TA EG Eli HENRIK: A tulajdonképpeni Bakony délkeleti részének szerkezeti alap­vonásai. Grund;iss zum I an 'schaftsbau im Südosten des eigentlichen Bakonv. Fühlt. Int. Evi Jel„ 1912. p. 156-170. - A Ba­konv délkeleti része a következő elemekre tagolható: a osór-esurgói triász, rögre, a tési nagy platóra, a Sárrét és Kékerü tó mélye­désére, a péti hog\ vidékre és a Sárrét me­dencéjének túlsó, oldalán fekvő fiatal haloin­vidékére. Der Südostteil des Bakonv-Gebir­ges lässt sich in folgende Elemente gliedern: die Trias-sehollen von Csór—Csurgó, das Grossplateau von Tés, das Sárrét-Beeken, che Depression des Kékerü­Teiches, die Berglandschaft von Pét und die junge llü­gellandschaft jenseits des Sárrét-Reckens. 1170. TAEGER HENRIK: A tulajdonképpeni Bakony középső részére vonatkozó földtani jegyzetek. Notizen aus dem Zentralteil des

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom