Papp József: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 8. - A Bakony állattani bibliográfiája (Veszprém, 1971)

A Bakony állattani irodalmának felsorolása, a lényeges adatok ismertetésével

169/a. BOROS ISTVÁN: A magyar zoológia soronlevő feladatai. The task of Hungarian zoology awaiting immediate solution. Állatt. Közlem., 44, 1954, p. 23—35. — BREIER GYÖRGY, lásd 65. sz. alatt, Bálát F.-nél is. 170. BUJTÁR ÁGOSTON: Telepítsünk szirti foglyot. (Eingewohnung von Caccabis rufa.) Nimród Vadászlap, 29, 1941, p. 192. — Fűzfő környéki adatokkal is. 171. CHERNÉL ISTVÁN: Hazai vadászterületek. Csabrendek vidéke. (Ungarische Jagdgebiete. Umgebung von Csabrendek.) Vadász-Lap 4, 1883, p. 303—304. — Csabrendek és Sümeg közti Bakony-táj vadjainak életéről. 172. CHERNÉL ISTVÁN: A fajdok elterjedése Dunántúl hegyláncaiban. (Verbreitung der Tetraonidae in den Gebirgsketten Transdanubiens.) Vadász-Lap, 7, 1886, p. 355. 173. CHERNÉL ISTVÁN: Adataink a bölény, a kőszáli kecske és a hód egykori elterjedéséről hazánkban. (Angaben über die einstige Verbreitung des Bos bonasius L., Capra ibex L. und des Castor fiber L. in. Ungarn.) Vadász-Lap, 8, 1887, p. 459—461. — Bölény Mátyás király korában „még elég számos volt" a Bakonyban. — A hód egykori bakonyi létét a Hódosér név is bizonyítja. 174. CHERNÉL ISTVÁN: Adatok honi madaraink népies elnevezéseihez. (Beiträge zu den volkstümlichen Benennungen unserer einheimischen Vögel.) Term. tud. Közl. 20, 1888, p. 303—309. — Bakonyi adatokkal is. 175. CHERNÉL ISTVÁN: Magyarország madarai. (Die Vögel Ungarns.) Budapest, 1899, p. 1—187 + 1—830, színes képek sorával. — Bakonyi adatokkal is. 176. CHERNÉL ISTVÁN: A vörösfejű gébics (Lanius senator L.) és a kisvércse (Cerchneis naumanni Fleisch.) Der Rotkopfwürger (Lanius senator L.) und der Rötelfalke (Cerchneis naumanni Fleisch.) Aquila, 1, 1894, p. 162—164. — Csabrendeki adattal. 177. CHERNÉL ISTVÁN: A csonttolú madár (Ampelis garrula L.) fészkeléséről hazánkban. Über das Nisten der Seidenschwanzes (Ampelis garrula L.) in Ungarn. Aquila, 23, 1916, p. 308— 311. — Bakonyszombathelyi megkísérelt fészelésükről. 178. CHERNÉL ISTVÁN: A hajnalmadár (Tichodroma muraria L.) Zalamegyében. Der Mauerläufer (Tichodroma muraria L.) im Komitate Zala.) Aquila, 23, 1916, p. 349. — Adat: Badacsony-Kőkapu és Csabrendek-ről.) 179. CHERNÉL ISTVÁN: Adatok Magyarország madárfaunájához. Daten zur Vogelfauna Ungarns. Aquila, 24, 1917, p. 7—24. — Aquila chrysaetus L., Badacsony, Somlóvásárhely. — Aquila maculata omarina Brehm, Badacsony. — Gavia arcticus L., Numenis arcuatus L., Oidemia fusca L., Badacsony.) 180. CHERNÉL ISTVÁN: Jegyzetek az őszi vonulásról a Balaton vidékén. Notizen über den Herbstzug aus der Gegend des Balaton-Sees. Aquila, 24, 1917, p. 24—29. — Badacsony-környéki adatsorral. 181. CHERNÉL ISTVÁN: A havasi szürkebegy (Accentor coliaris Scop.) előfordulása Zala vármegyében. Das Vorkommen des Alpenflühvogels (Accentor coliaris Scop.) im Komitate Zala. Aquila 24, 1917, p. 114—121, képpel. — Nemestördemic felett a Badacsony sziklái között él, ahol a házi rozsdafarkú (Ruticilla tithys) is otthonos. 182. CHERNÉL ISTVÁN: A kabasólyom (Falco subbutes L.) fecskevadászata.