Papp József: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 8. - A Bakony állattani bibliográfiája (Veszprém, 1971)

Bevezetés

magába foglalja az Északi- és Déli-Bakonyt, a Bakonyalját, a Balatonfelvidéket, a Keszthelyi-hegységet és a közbezárt Tapolcai-medencét (1. és 2. térkép). Bár a természet ölén élő állatvilágról szóló feljegyzések összegyűjtése volt célunk, egy témánál kivételt tettünk. A már kipusztult, egykor híres ,,bakonyi sertés" kondái félvad állapotban éltek többé-kevésbé emberi felügyelet alatt hegységünk makktermelő erdeiben — a róluk szóló irodalmi adatokat is besoroltuk gyűjteményünkbe. Szemben a botanikai bibliográfiával, ezúttal mellőzzük az ősállattani irodalom címfelvételét. Ugyanis a bakonyi paleozoológiai irodalom igen gazdag és az a készülő „A Bakony földtani-őslénytani bibliografiájá"-ban jelenik majd meg. Mi csak a földtörténeti értelemben vett (tehát a jégkorszaktól számított) jelenkor állatvilágáról szóló irodalmat tekintettük át. A botanikai bibliográfiában külön fejezetben értékeltük hegységünk kistájainak kutatottságát. „Alaposan ismert", „hézagosan ismert", ,,alig (vagy nem) ismert" kifejezéseket használhattunk ott. Sajnos zoológiai vonalon csak az utóbbi két jelző valamelyikét említhetjük, mert a legutóbbi idők néhány tanulmányán kívül az „alaposan ismert"-et igen-igen kevés érdemli. Zoológiai témájú monografikus munka a Bakony területéről ezidáig még alig jelent meg, azok is csak egy-egy állatcsoportra terjednek ki. Mégis a csak Bakonnyal vagy valamely tájával foglalkozó állattani irodalmat a felsorolásban (17—192. oldalon) a többitől elütő dőlt nagybetűs (kurzív-verzál) szedéssel tettük szembetűnővé. Ezzel is igyekeztünk megkönnyíteni a bibliográfia használatát. Ellenben nem emeltük ki a bakonyi vadászati irodalmat (néhány kivételtől eltekintve), mivel egyenkénti jelentőségük korántsem akkora mint a többi bakonyi irodalomé. A szakosított tárgymutató az egyes fogalomkörökbe tartozó munkák gyors megtalálhatóságát igyekszik megkönnyíteni. Teljes részletességig nem lehetett elmenni, a bibliográfiában szereplő címfelvételek zöme azonban bekerült a tárgymutatóba. Elsősorban a helyismereti gyűjtőknek és kutatóknak nyújt segítséget a bibliográfiában szereplő földrajzi helynevek jegyzéke, amely tájékoztatást nyújt az egy-egy helység, vagy tájék állatvilágáról. Az utóbbi években sokhelyt változás történt a helynevekben (p. o. Balatonarács, Káptalanfüred stb., stb. önállósága megszűnt, az előbbi Balatonfüredbe, az utóbbi Balatonalmádiba olvadt bele), de ezen változásokra tekintet nélkül e bibliográfiában mind úgy szerepelnek, ahogy azt a kutatók, cikkírók írásaiban találhatjuk. Helykímélés céljából a többször előforduló folyóirat és egyéb címek lerövidítetten vannak feltüntetve. A rövidítések magyarázata a következő oldalakon található. A katalógus kéziratát véglegesen a veszprémi Bakonyi Múzeum Adattárában helyeztük el. Az adatgyűjtés 1970 nyarán zárult. Mielőtt befejezést nyert volna az idevonatkozó adatgyűjtés, a kéziratot bemutattuk a ma élő zoológusaink túlnyomó többségének, hogy a reájuk, illetve témájukra vonatkozó észrevételeiket megtehessék. A mindenütt tapasztalható messzemenő segítőkészségért ehelyütt is hálás köszönetünket fejezzük ki. A munka szakszerűségének ellenőrzését a Bakonyi Múzeum Frivaldszky-díjas tudományos kutatója, dr. PAPP JENŐ végezte, aki jótanácsaival, adataival jelentősen támogatta a szerzőt. Budapest — Szigliget, 1968 nyarán. Papp József