Papp József: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 8. - A Bakony állattani bibliográfiája (Veszprém, 1971)
A Bakony állattani irodalmának felsorolása, a lényeges adatok ismertetésével
Adata: Balatonfüred, Fenékpuszta, Keszthely környékéről. 109. BERETZK PÉTER—KEVE ANDRÁS—MARIÁN MIKLÓS : Jahreszeitliche Veränderung im Bestand der Rohrammer-Populationen in Ungarn. (Évszakos változások a nádirigó-populáció állományában Magyarországon.) Acta Zool, 8, 1962, p. 251—271, képekkel — Tihanyi adattal is. 110. BERETZK PÉTER—KEVE ANDRÁS—NAGY BARNABÁS—SZIJJ JÓZSEF: A pólingok gazdasági jelentősége és a hazai populációk rendszertani helyzete. Economic importance of the Curlews and taxonomical position of the Hungarian populations. Aquila, 65, 1958, p. 89—126, képekkel — (Numenius phaeopus L., Keszthely, N. arquatus L., Hévíz.) 111. BERGHOLD KÁROLY: A lefolyt idény éves lő jegyzéke. (Schussliste der vergangenen Saison.) Vadász-Lap 13, 1892, p. 80. — Adatok Gézaháza, Feketevíz vadállományáról. 112. BERGHOLD KÁROLY: Egész éves lőjegyzék a lefolyt idényről. (Ganzjährige Schussliste aus der vergangenen Saison.) Vadász-Lap 15, 1894, p. 158. — A Bakonyban terítékre került 427 vad részletes kimutatásával. 113. BERGHOLD KÁROLY: Bakony vadjairól. (Wilde Tiere des BakonyGebirges.) Vadász-Lap 16, 1895, p. 170. — Bakonyszombathely és Gézaháza vadjairól, s az elejtett 1677 vadról részletes jegyzék.) 114. BERINKEY LÁSZLÓ: Ichthyological Notes. I. Ichthyologiai jegyzetek. I. Vert. Hung., 2, 1960, p. 11—16. — Sebes pisztráng, Salmo trutta Csopak. Lesencetoma j on. 115. BERINKEY LÁSZLÓ: Halak. Pisces. Fauna Hung. XX/2, 1966, p. 1— 136, képekkel. — A „hazánkban elterjedt" és a „gyakori'" lelőhely-megjelölésűek közül több a Bakony területén is él. 116. BERTALAN KÁROLY—KRETZÖl MIKLÓS: Az ÖRVÖS LEMMING LEGDÉLIBB ELŐFORDULÁSA. (DAS SÜDLICHSTE VORKOMMEN DES DICROSTONYX TORQUATUS PALL.) Karszt- és Barlangkut., 2, 1960, p. 83—93. — Adat a Veszprém melletti Tekeres-völgyből. 117. BERTÓTI ISTVÁN: A pézsmapocok. (Fiber zibethicus L.) Magyar Vadász, 1 (12), 1948, p. 12—14. Veszprémi, első megjelenéséről, 1930-ban. 118. BERTÓTI ISTVÁN: A fogoly. (Der Wachtel.) Magyar Vadász, 2 (6), 1949, p. 14—15 -f 2 (7), p. 4—5, képekkel. — Veszprém megyéről mint az országegyik legbőségesebb fogoly-állományú helyéről. 119. BERTÓTI ISTVÁN: A pézsmapocok. (Fiber zibethicus L.) Magyar Vadász, 3 (6), 1950, p. 5—6. Veszprémi megtelepedettségéről. 120. BERTÓTI ISTVÁN: Magyarország vadas tájai és vadállománya. (Wildreiche Gegenden und Wildbestand Ungarns.) Élet és Tud., 14, 1959, p. 911—915, képekkel. — A Bakony jelentős őzállományáról is. 121. BESSENYEY ISTVÁN: Madárvonulási adatok Magyarországról. Vogelzugsdaten aus Ungarn. Aquila, 26, 1919, p. 55—56. — 1917 őszi és tavaszi vonulás és az áttelelők adatsora Dégről. 122. BESSENYEY ISTVÁN: Circus cyaneus egérpusztítása. Circus cyaneus als Mäusevertilger. Aquila, 26, 1919, p. 123. — Adatok Dég-ről. 123. BESSENYEY ISTVÁN: Fahéjszínű szarka. Zimmetf arbige Elster. Aquila, 26, 1919, p. 126. — Adat Dég-ről. 124. BESSENYEY ISTVÁN: Madárvonulási adatok. III. Vogelzugsdaten. III.
