Papp József: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 8. - A Bakony állattani bibliográfiája (Veszprém, 1971)

A Bakony állattani irodalmának felsorolása, a lényeges adatok ismertetésével

p. 419—428, képekkel. — Pericoma pulchra Eaton., Balatonfüred: Noszlopy-forrás. P. pseudeyquisita ssp. pannonica ssp. nov., Bakony: Kőpincef

orrás, B.-füred: Noszlopy-f

orrás. — Telmatoscopus soleatus v. acuminatum sp. n., Pénzeskút. 1711. SZABÓ JOACHIM: Madártani megfigyelések Szigliget környékén. Ornithologische Beobachtungen in der Umgebung von Szigliget. NimródVadászlap 35, 1948, p. 95. — Első bíbicek érkeztéről III. 3-án stb. 1712. SZABÓ MIHÁLY: DIE MYRIOPODEN DER HALBINSEL TIHANY. A TIHANYI-FÉLSZIGET MIRIOPODÁI. M. Biol. Kut. Int. Münk. 5, 1932, p. 44—50. — 35 féle százlábú és lelőhelyeik ismertetésével. 1713. SZABÓ MIHÁLY: Beiträge zur Kenntnis der Gattung Halteria (Protozoa, Ciliata). Adatok a Halteria genusz ismeretéhez. M. Biol. Kut. Int. Münk. 7, 1934, p. 95—106. — Halteria decemsulcata n. sp. és H. maxima n. sp. Tihanyból. Adatok még: Alsóőrs: Malompatak, Aszófői-patak, Kővágóőrs : Mosóforrás és a Kőtenger kőtálai, s a Lesenceistvándi-láp-ból. 1714. SZABÓ RICHÁRD: Magyarország Lycaenidái. The Lycaenids of Hungary. Rovart. Közlem. 9, 1956, p. 235— 361. — Maculinea areas Rott., Várpalota. —• M. alcon F. „Bakony". — Jolana iolas Ochs.. Balatonfelvidék. 1715. SZALAY BÉLA: Hibák a „Brehm"-ben. (Fehler in „Brehm".) Zool. Lapok 15. 1913, p. 175—177. — Említve a szerző „Bakony bölénye" c. cikke is, melyben állítja, hogy már Mátyás király idejében is kétes volt az ottani léte. 1716. SZALAY BÉLA: Gesner horvát bölényei. (Die kroatischen Wisente Gesners.) Zool. Lapok 15, 1913, p. 212—214. — A bölény ősi bakonyi létéről. Mátyás király idejében talán még voltak, de Turóczy 1729-es adatát teljesen tévesnek minősíti. 1717. SZALAY BÉLA: Gesner horvát bölényei. (Die kroatischen Wisente Gesners.) Vad. és Állatvil. 13, 1913, p. 190—192. — A Bakony egykori bölényeiről is. Horvátországi létüket tévesnek tartja. 1718. SZALAY BÉLA: A BAKONYI BÖLÉNYRŐL. (WISENTE IM BAKONY-GEBIRGE.) Vadász-Lap 37, 1916, 130—135. — A magyarországi Alces palmatus története. 1719. SZALAY BÉLA: Jávorszarvasunk. (Unsere Elche.) Vadász-Lap 37, 1916, p. 126—127 + 138—141 + 152—253 -f264 + 274—275 + 186—187 + 198— 199 + 222—222 + 221—223. — Turóczi László adata szerint 1729-ben a Bakonyban még éltek jávorok és bölények. Említi ezt Entz és a MagyarBrehm is. De Szalay B. a Zool. Lpk. 1913. p. 212—214-i cikkében tagadja ezen adatok helyességét. 1720. SZALAY BÉLA: A hiúz. (Der Luchs.) Állatt. Közlem. 18, 1919, p. 2— 12. —-A hiúz bakonyi, egykori előfordulásáról is. 1721. SZALAY GYULA: Három róka. (Drei Füchse.) Nimród Vad. lp. 29, 1941, p. 58. — Adat Tapolcáról. 1722. SZALAY LÁSZLÓ: A magyarországi Hydracarinák jegyzéke. Verzeichnis der Hydracarinen Ungarns. Állatt. Közlem. 22, 1925, p. 60—70. — Eylais bisinuosa Piersig., Zirc. — E. tantilla Koenike., Tihany. — E. triarcuata Piersig., Keszthely. — Unionicola hungarica Daday. Csopak. 1723. SZALAY LÁSZLÓ: Hydracarinák a Balaton környékéről. Hydracarinen aus der Umgebung des Balaton-Sees. Állatt. Közlem, 22, 1925, p. 210—214. Eylais degenerata galatea Viets., E. consors Szalay., E. taurica Viets., Kő-