Keve András, Sági Károly Jenő: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 7. - Keszthely és környékének madárvilága (Veszprém, 1970)

Bevezetés és a vizsgált táj leírása

Az Országos Levéltár Festetics Levéltárának 1769-re keltezett, kézzel rajzolt térképe (KLEMPA é. n.), melynek 1 : 1 pausz másolatát a Balatoni Múzeum őrzi, Fenékpusztánál jelentős területű fácánost tüntet fel, „Phasan Garten" felirattal. A mai Vadaskertet, aminek öreg fáit a közelmúltban jórészt kiirtották, „Neu angelegte Remisen" felirattal jelöli, és az izraelita temető táján két másik, nagyméretű remízt is feltüntet. A kócsagtollak gyűjtéséről, a madarak védelméről szól a balatonszentgyörgyi halász céh 18. század végi contractusa (DARNAY 1956). 1806-ban járt Keszthelyen M. A. Eissl, aki felhajózott az akkor még Fenékpuszta magasságáig terjedő nyíltvizű öbölbe és említi annak gazdag madárvilágát (DARNAY—DORNYAY 1944—47). Az 1797-ben épült Phoenix vitorlást ábrázoló festményen a fenékpusztai parton kócsag áll az előtérben (DARNAY 1944—47, TÓTH 1965). 1874-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Keszthelyre küldi gyűjteni Dreher István preparátort. A gyűjtött anyagról Frivaldszky számol be (FRIVALDSZKY 1891). 1889—1946 között működött Keszthelyen dr. Lovassy Sándor, akinek sok madártani adatot köszönhetünk. Valószínű közreműködésével készült Bontz József Keszthely történetét tárgyaló szép kötetének természettudományos fejezete, amely sok madártani anyagot is tartalmaz (BONTZ 1896). A század elején Kukuljevic József fejt ki Keszthelyen madárvédelmi tevékenységet (KUKULJEVIC 1906). 1908—1949 között Keller Oszkár, 1940—1965 között Darnay-Dornyay Béla dolgozott Keszthelyen, munkásságuk nyomán szintén sok adatot nyertünk. Ezeknek kritikájáról egvébként dr. Keve András szólt előző tanulmányában (KEVE 1970). 1892-ben rövid időt töltött Keszthelyen Alexander Homeyer is, neki köszönhetjük Braun Rudolf gyógyszerész gjáíjteményéről adott beszámolót (HOMEYER 1893). Vonulási adatokat közöltek: Gaal Gaszton (1894), Lovassy Sándor (1894—1896 és 1908), Lázár Ede (1898—1900), Keller Oszkár (1915—1926) és Horn János (1925). Dr. Otto Steinfatt 1932-ben és 1933-ban kutat a Kisbalatonon, onnét Fenékpusztára is ellátogat. Ekkor rögzítette, mint említettük, a fenékpusztai kivágott szilfa állomány madárvilágát. 1955—56-ban dr. Szijj László dolgozik a keszthelyi Balatoni Múzeumban. Madártani megfigyeléseiről készített jegyzeteinek átengedésével segítette munkánkat. Jelen tanulmányunkhoz több adatot kaptunk még a következőktől: Angyal Z. Béla, Bakay Károly, Bendekovich Lászlóné, Benedek Endre, Bődi Jenő, Frech' Miklós, Hajek Antal, Hoffmann Sándor, dr. Loksa Imre, ifj. Papp Sándor, dr. Pátkai Imre, dr. Rainiss Lajos, Rendi László, dr. Sági Károly, dr. Sóvágó Mihály, dr. Sterbetz István, dr. Udvardy Miklós. Szíves segítségüket ezúton is köszönjük. Munkánk során elsőnek az irodalmi adatokból, vagy közlésekből nyert adatokat közöljük. Külön részben soroljuk fel saját megfigyeléseinket, Megjegyezzük, hogy a fajok sorrendiségét Magyarország madarainak névjegyzéke (KEVE 1960) alapján adjuk.