Keve András, Sági Károly Jenő: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 7. - Keszthely és környékének madárvilága (Veszprém, 1970)

Eredeti megfigyeléseink

Plegadis falcinellus (batla). — 1949. VII. 8-án és 9-én Fenékpuszta előtti parton 3, majd 1 mutatkozott, VII. 23-án 7 db; 1950. IV. 28-án 4 db, VII. 25-én 2 db; 1951. V. 1-én 5 db (Keve). 1962. IV. 29-én a Fenékpuszta—sármelléki útnál i db (Sági). Platalea leucorodia (kanalasgém). — Kisbalatoni telepéről gyakran keresi fel nyá­ron a fenékpusztai partrészt táplálékszerzés céljából. Legkorábbi megfigyeléseink erről a területről 1960. III. 9, legkésőbbi 1964. X. 4. (Keve). Frech' Miklós 1964. XI. 11-én lá­tott 6 db-ot a Sármellék és Fenékpuszta közti műútról. Anser anser (nyári lúd). — A nyári lúd főként a tavaszi vonuláson jelenik meg a Keszthely és Fenékpuszta közötti partszakaszon, általában a vízen figyelhető meg. Legnagyobb számban 1950. VII. 26-án, egy 78 főből álló ék húzott a Balaton felől Vörs irányába, a fenékpusztai vasútállomás felett. 1949. II. 27-én ugyanott 50—60 példány. 1960. VI. 14-én és 1967. V. 24-én egy-egy családot figyeltünk meg a fenéki parton 3—3 fiókával. Ugyanott 1953. XI. 11-én 2 db, 1950. II. 20-án a befagyott Balaton jegén 2 db, ugyanígy a Zala-torokban 1964. II. 27-én 12 db. 1964. III. 14-én a fenékpusztai part je­gén 15 db, ugyanakkor este 5 db (Keve). 1965. IV. 9-én a sármelléki berekben 1 db, 1965. XI. 22-én a fenékpusztai parton 9 db (Sági). Anser albifrons (nagy lilik). — Rendszerint a vetési lúddal jár vegyes csapatok­ban. A Sármellék körüli földekre és rétekre repülnek legelni és csak inni, éjszakázni járnak ki a Balatonra. Ilyenkor repülnek el Keszthely vizsgált területe felett (Keve—• Sági). Sármelléken 1951, I. 17-én 2000—3000 darabot figyeltünk meg a földeken. Leg­korábbi adat 1949. VIII. 23-án 1 db a fenéki parton, legkésőbbi 1949. III. 28. (Keve). Anser fabalis (vetési lúd). — Életmódjáról a nagy liliknél szóltunk. Alsópáhok és Sármellék közti réteken 1951. II. 18-án 200—300 albifrons közt csak 20—30 db fabalis volt. 1950. I. 12-én Keszthely felett egész nap erős húzás volt, de csak 1% fabalis. 1950. X. 16-án Keszthely és Fenékpuszta között 600—700 lúd között kb. 5% fabalis. 1951. I. 15-én ugyanott 500—600 lúd között kb. 10% fabalis. A fenékpusztai partszakaszon a partra is kijönnek legelni. 1949. XI. 19-én 1 db; 1950. II. 25-én 30 db; 1952. X. 6-án zátonyon 6 db. Legkorábbi adat: 1955. VIII. 23. Legkésőbbi: 1950. IV. 15. (Keve). Anas platyrhynchos (tőkés réce). — A vizsgált terület körül és felett télen és nyáron egyaránt mozognak a tőkés récék, vonulás idején néha több százas csapatban is. Áthúzó tőkések Keszthely város felett pl. 1952. X. 22-én 17h körüli szürkületben húzás, 1963. XI. 15-én a temető felett 1 db, 1964. X. 14-én este ugyanott 5 db. A berek­ben is gyakoriak. 1957. IV. 18-án 2 pár; 1960. IV. 1-én 5 + 3 pár; 1962. IV. 18-án 2 pár. Néha fiókáit vezető tojót is láthatunk, pl.: 1949. V. 24-én, 1950. VII. 25-én (Keve). Milvus migrans (barna kánya). — 1949. VII. 23-án a Keszthely és Fenékpuszta közti part felett magasan köröző pár. 1950. IV. 26-án ugyanott 1 db, 1950. V. 27-én 1 db, 1950. VI. 15-én ugyanott Fenékpuszta közelében 2 db, Keszthely közelében 1 db. 1950. VI. 25-én a keszthelyi gyepmesteri telep melletti rét felett 1 db. 1951. VI. 26-án Keszt­hely és Gyenesdiás között 1 db. 1951. VIII. 15-én a fenéki part felett 1 db, ugyanott 1954. IV. 25-én 1 db, 1958. IV. 20-án 1. db, 1962. IV. 18-án 1 db (Keve). A Középmalmi égeresben 1964-ben 1 pár fészkelt, de az 1 fiókát és 2 tojást rejtő fészket feldúlták és az egyik öreg madarat lelőtték (Sági). Accipiter gentüis (héja). — Keszthelyt és környékét főként a téli hónapokban keresi fel. Keszthely és Fenékpuszta közötti partszakaszon gyakran megfigyelhető. A város felett 1947. II. 20-án, 1954. I. 22-én figyeltük meg. A parkba is belátogat. Meg­figyeltük 1952. XI. 12-én, 1954. II. 21-én, 1957. III. 23—24-én, 1965. XII. 5-én. Újmajor­nál 1966. X. 19-én figyeltük meg, a zámori kertek közt 1962. XII. 21-én láttuk. Költési időben csak a Középmalmi égeresben találkozunk héjával, 1957. IV. 16-án (Keve—Sági). Accipiter nisus (karvaly). — Télen gyakran belátogat a városba, a parkba is. Meg­figyeléseink 1947—1966 között a következőként oszlanak meg hónaponkint: 1:1, II : 9, III : 3, IV : 2, X : 2, XI : 12, XII : 3 megfigyelés (Keve—Sági). Fenékpusztán, mely a ken­der és len tárolóhelyek következtében a pinty-félék téli gyülekezőhelye, IX. és III. hó között négy ízben figyeltük meg. Fenékpuszta és Keszthely között tizenegy ízben láttuk X—IV. hó közöt. Megfigyeltük az újmajori földek felett, az újmajori remízben 1964. II. 22-én, a Páhok-menti földek felett (Keve). Buteo buteo (egerészölyv). — Keszthely és Fenékpuszta között, a műút mentén csaknem egész éven át fel-feltúnik egy-egy példány. 1946—67 közötti itteni megfigye­léseink havi megoszlása: I : 6, II : 3, III : 5, IV : 4, V : 2, VI : 2, VII : —, VIII : 5, IX : 10, X : 16, XI : 12, XII : 6 megfigyelés (Keve—Sági). Keszthely felett is gyakran látjuk körözni, néha az ölyvet támadó csókák zaja hívja fel rá a figyelmet (1955. XII. 19.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom