Keve András, Sági Károly Jenő: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 7. - Keszthely és környékének madárvilága (Veszprém, 1970)

Irodalmi adatok és levélbeni közlések

IX. 19-én egy-egy példányt még láttak. BONTZ (1896) szerint gyakori és „bajuszos sólyom" a népi neve. Falco vespertinus (kék vércse). — Szijj figyelt meg 3 példányt 1955. VIII. 26-án Fenékpusztán. Falco tinnunculus (vörös vércse). — BONTZ (1896) szerint közönséges. Perdix perdix (fogoly). — SÁRKÁNY (1882) szerint Keszthely határában 1882-ben 164 foglyot lőttek. BONTZ (1896) szerint igen gyakori. Coturnix coturnix (fűrj). — SÁRKÁNY (1882) szerint ez évben Keszthely határá­ban 14 példányt lőttek, BONTZ (1896) szerint aránylag ritka. KELLER számos érkezési adatot közöl (SCHENK 1921, 1923; WARGA 1927—28); 1920. IV. 27; 1922. V. 9. Öszi adatai Keszthelyen: 1922. X. 15, 1923. X. 22. Égenföldön: 1922. X. 22. Phasianus colchicus (fácán). — Egy 1769-es térkép szerint (KLEMPA é. n.) már tenyésztették Keszthely határában. BONTZ szerint (1896) a tenyésztés és védelem miatt nagyon elszaporodott. Grus grus (daru). — 1937. X. 6-án egy 20-as csapat tartózkodott az égenföldi be­rekben (KELLER 1937). E hónapban egyet lőttek Sármelléknél (AJTAI 1937). Bődi sze­rint a berekben 1952. III. 15-én 12 db repül át, 1952. IV. 15-én 6 db 1—2 napig időzik, 1958. IV. 5—10 közt 6 db, 1960. III. 16-án 2 db, 1960. IV. 9-én 72 db. 1960. IV. 22-én 25 db, 1963. V. 4—5-én 17 + 12 + 7 db, 1967. IV. közepén 1—2 hétig 17 db. Keszthely felett É irányba repülve 1966. III. 11-én 7 db. Crex crex (haris). — 1923. V. 1-én érkezett Keszthely határába (KELLER, in WARGA 1925—26) és X. 2-án is észlelték (HORN, in WARGA 1927—23). Porzana parva (kis vízicsibe). — LOVASSY (1897) szerint egyet gyűjtöttek Keszt­hely határában, pontosabb adatokat azonban nem jelöl meg. Porzana porzana (pettyes vízicsibe). — Keller szerint 1925. III. 18-án észlelték (WARGA 1927—28). Otis tetrax (reznek). — LENDL (1903) szerint Keszthely határában 1902. XI. 24-én lőttek egy rezneket. Otis tarda (túzok). — A XVIII. század elején már említik a hévízi berekben (LUKÁCS 1942). BONTZ (1896) szerint vidékünkön ritka. Sármellék határában 1920. IX. 19-én 16 darabot számláltak (KELLER 1923). Hoffmann 1961 augusztusában egyet észleit Alsópáhok felé, de az árok partján sok lábnyomot is látott. A gátőr szerint Égenföldnél 1961—62 telén 7 példány tartózkodott. Hoffmann 1962. IV. végén a Lőtér közelében 1 kakast és 3 tyúkot látott, az egyik árok partján pedig egy tyúkot riasztot­tak fel tojásairól. Ugyanezen év őszén 17 túzok tartózkodott a sármelléki vasútvonal mentén. Steffel Gábor szerint 1966 nyarán 9 példány volt a sármelléki berek túzok állo­mánya, ahol 1967 nyarán csak 3 túzok volt. Haematopus ostralegus (csigaforgató). — KELLER (1934) szerint 1933. X. 20-án Fenékpusztánál, a Balaton-partján lőttek egyet, amely később az egyetlen hazai bizo­nyító példánynak tekintendő e törzsfajból, H. o. ostralegus L. (KELLER 1944—47, KEVE 1962). A példány a Madártani Intézet gyűjteményében van. Charadrius hiaticula (parti lile). — LOVASSY (1897) mint őszi vonulót említi. Charadrius dubius (kis lile). — LOVASSY (1897) szerint tavasszal és ősszel a Ba­laton iszapos partjain található. Keller három adatot is említ (SCHENK 1922, KELLER 1923) Keszthely és Fenékpuszta közti partról: 1920. IX. 4. (6 db); 1920. IX. 27; 1920. IX. 22. (8 db). Numenius arquata (póling). — KELLER szerint (1923) Sármelléknél 1920. IX. 16-án 7 db. Hajek 1956. III. 21-én a Zámori-öbölnél figyeli meg. Gaal, Hajek, Horn, Keller, Rainiss és Sterbetz III—X. hó közti időben 16 adatot sorolnak fel, Keszthely és Fenékpuszta között. Tringa erythropus (füstös cankó). — Szijj 1955. IX. 30-án Fenékpuszta előtti par­ton 26 példányt figyelt meg. Tringa totanus (piroslábú cankó). — BONTZ (1896) szerint általános. LOVASSY (1897) szerint csak vonuláson található a füves parton. Tringa glareola (réti cankó). — LOVASSY (1897) szerint vonuláson az iszapos parton. Szijj 1955. VII. 19-én (!) látott néhányat Fenékpusztánál. Gallinago gallinago (sárszalonka). — BONTZ (1896) szerint általános. LOVASSY (1897) szerint a füves parton vonuláskor egyesével-kettesével jelentkezik. Scolopax rusticola (erdei szalonka). — BONTZ (1896) szerint általános. GAAL (1895) 1895. III. 24-én említi Keszthely határából. SCHENK (1917, 1919, 1921, 1922) és

Next

/
Oldalképek
Tartalom