Keve András, Sági Károly Jenő: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 7. - Keszthely és környékének madárvilága (Veszprém, 1970)

Irodalmi adatok és levélbeni közlések

XII. 22-én nagy ékei jelentek meg, és vetési ludakkal vegyes további csapatait is látta, illetve hallotta 1924. I. 20-ig, mikor hideg-szeles időjárás betörés délebbre szorította a libákat. Anser erythropus (kis lilik). — KELLER (1934) azt írja, hogy 1921 telén (így!) sok volt Keszthely környékén, másfelé kevés. Amíg azonban bizonyító példány nincs, a Balaton környék madarai közé a kis liliket nem vehetjük fel. Anser fabilis (vetési lúd). — LOVASSY (1923—24) szerint általában IX. 28 körül szokott egy tömegben megérkezni Keszthely környékére, az 1923. évi meleg őszben azonban csak X. 11-én jelentkeztek az elsők, nagyobb tömegek X. 27-től mutatkoztak, a fő érkezési idejük ez évben X. 30-án volt. Majd a XII. 21—22. éjszakáján bekövetkezett hideg betörés előtt XII. 19-én is újabb, nagyobb tömegek érkeztek. A vonulási jelentésekben (KELLER, in WARGA 1922, 1927—28, HORN, in WARGA 1927—28) 9 feljegyzést találunk, melyek közül az 1921. IX. 14. a legkorábbi (KELLER). Ugyanott 3 elvonulási adatunk van, melyek közül 1924. IV. 5. a legkésőbbi. Szijj szerint 1955-ben X. 13-án jelentkezett az első ék, Darnay szerint 1961. IX. 22-én. Bendekovich szerint 1967 rendkívül meleg és hosszú őszén csak X. 22-én jelentkezett az első 53 példányt számláló ék a mólónál. Branta leucopsis (apácalúd). — KELLER (1948—51) közlése szerint 1948. IV. 22-én az Usztatómajornál lőtték. Tadorna tadorna (bütykös ásólúd). — M. A. Eissl 1808 nyarán Fenékpusztánál Tadorna Baeleny néven említett madarát csak feltételesen vehetjük e fajjal azonosnak (DARNAY-DORNYAY 1944—47). Zergényi 1920. XII. elején 2 példányt figyelt meg (SCHENK 1921). Clangula hyemalis (jegesréce). — A Melegéren (Hévíz-csatorna) lőtték, de az elejtés időpontját KELLER (1934) nem közli. Lénárd Ernő lőtte 1901 januárban (Zool. Lapok. 3, p. 16). Mergus albellus (kis bukó). — A Melegéren (Hévíz-csatorna) lőtték LOVASSY (1897) szerint, de az elejtés időpontját nem közli. Pernis apivorus (darázsölyv). — Szijj 1955. VI. 24-én figyelt meg egyet Keszthely és Gyenesdiás között, Milvus migrans (barna kánya). — Keszthelynél 1893. V. 28-án (KELLER 1934) látták. Accipiter gentilis (héja). — BONTZ (1896) szerint Keszthely környékén gyakori. KELLER (1923) Fenékpuszta és Újmajor között figyelte meg 1920. IX. 2-án. Accipiter nisus (karvaly). — BONTZ (1896) szerint gyakori. Buteo buteo (egerészölyv). — BONTZ (1396) szerint közönséges. Buteo lagopus (gatyásölyv). — BONTZ (1896) szerint télen fordul elő Keszthely környékén. Aquila pomarina (kis békászósas). — BONTZ (1896) szerint néha megjelenik a Kisbalaton vidékén. Haliaëtus albicilla (réti sas). — Fenékpusztán 1939. II. 21-én méregtől elhullott példányt találtak (KELLER 1939). Circus cyaneus (kékes rétihéja). — KELLER (1920) szerint gyakori és közönséges. Számos példánya van a Balatoni Múzeum és a Gazdasági Akadémia gyűjteményében. Szijj 1956. IV. 25-én a Büdösároknál (valószínű a Fenék felé esőnél) 10 példányt figyelt meg. Circus marcourus (fakó rétihéja). — KELLER (1920) szerint a Balaton melletti nádasokban ritkábban fordul elő. Itt lőtték a Balatoni Múzeum példányát is, az elejtés idejét nem közli. Circus aeruginosus (barna rétihéja). — KELLER (1920) szerint közönséges és enyhe télben egyesek áttelelnek. Pandion haliaëtus (halászsas). — BONTZ (1896) szerint a Balaton-partján megfigyelhető. Falco cherrug (kerecsen). — KELLER (1931) 1930. IX. hóban keszthelyi kertben fogott fiatal példányt kapott, ami szerinte a csókakői, vagy badacsonyi fészkelőhelyekről származhat. Falco peregrinus (vándorsólyom). — Szijj 1951. VIII. 10-én (!) egyet látott Keszthely és Gyenesdiás között. Falco subbuteo (kaba). — KELLER (1923) szerint 1920. IX. 22-én, Sármelléken