H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET RÁKTANYA KÖRNYÉKÉN - Földtan
Mielőtt elindulunk, nézzük át, mit kell tudnunk a környékről, annak geológiájáról, növény- és állatvilágáról. A természeti környezet Ráktanya környékén Földtan Ráktanya térsége híresen régi kutatóhelye a tennészettudósoknak, utazóknak. A Hajag-hegycsoportban vagyunk, amely a Dunántúli-középhegység nyugati szélén lévő Bakonynak a része. A Bakonynak is a szívében, az Öreg-Bakonyban. Mintegy 200 éve tudjuk, hogy az Öreg-Bakony (Magas-Bakony) felépítésében - hasonlóan az alpi rendszerben képződött más hegyekhez — elsősorban üledékes kőzeteket, közöttük legsűrűbben az ősi óceán (Tethys) környezetében képződött dolomit és mészkő rétegeket találunk. A Föld történetében volt jó néhány ős-óceán, ám ezek közül a Földközi-tenger őse, a Tethys számunkra a legkedvesebb, hiszen nagyon sok részét meghagyta emlékül a hazai föld felépítésében. A Dunántúli-középhegység a Déli-Alpokból kiszakadt, s eredeti helyétől lassan 500-600 km-t ÉK felé tolódott, s mai helyére kb. 7 millió éve került kéreglemeztöredékhez tartozik. Sziklafalak, kövek, szurdokvölgyek, források és barlangok tárják fel a földtörténeti idők eseményeit. A kőzetek képződésének idejét gyakran a bennük észlelhető ősmaradványok jelzik. Ráktanya környékének különleges földtani értéke, hogy viszonylag kis területen sokféle képződmény, ősmaradvány bukkan a felszínre. Az egykor közel vízszintesen lerakódott tengeri rétegek felboltozódása, gyűrődése is felismerhető, ami a földet felépítő kéreglemezek, kéreglemez-töredékek mozgásával hozható összefüggésbe. A gyűrődések után az évmilliók folyamán a magashegység megszelídült, bár a kiálló szirtek, "kövek", mint a Rend-kő, Fehér-kő, mint várfalak és hatalmas sziklabástyák árulkodnak egykori "erejükről". Tanösvényünk bővelkedik látnivalókban, különösen a földtörténet középkorának (mezozoikum, középidő) maradványait ismerhetjük fel. Meglátjuk, nemcsak a látványosság látnivaló. Ha a természetben figyelmesen járunk, szemügyre vesszük az apróbb dolgokat, s elgondolkozunk a látottakon, sok érdekesség tárul fel előttünk. Mit figyeljünk? Kis túlzással: mindent, mi megfigyelhető. A kőzetek mállott és törött felületének színét, a rajta látható rajzolatokat, ismert élőlények maradványait és az ismeretlen formákat, ezek méretét, mennyiségét, eloszlását, a rétegzettség láthatóságát, a rétegek vastagságát, helyzetét, a kőzet épségét és a benne mutatkozó réseket, repedéseket és üregeket, ezek nyitott vagy kitöltött mivoltát, a különálló kőzetdarabok méretét, előfordulási helyét és sűrűségét vagy éppen feltűnő hiányát, a terep lejtését, egyenletes vagy szabdalt voltát, víz jelenlétét vagy hiányát és így tovább.
