H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET RÁKTANYA KÖRNYÉKÉN - Földtan

egy újabb kiemelkedés vetett véget, melynek során a teknöszerű szerkezet kialakulása folytatódott. Emiatt a Tatai Mészkő legkevésbé a teknő tengelyében pusztult le, másutt viszont a teljes rétegsor lepusztult egészen a felső-triász mészkőig, amelyen nem sokkal később bauxittelepek keletkeztek. A tanösvény azon a területen halad, amelyen vastag Tatai Mészkő rétegsor maradt meg. Ez, mint a tanösvény fehérkő-árki szakaszán látható, sok természeti szépség létrejöttét segítette. A lepusztulás után a terület süllyedésnek indult. A teknő tengelyében hosszú mélyedés alakult ki, amely nemsokára a tengerszint alá került, benne kevert vizű lagúna alakult ki, amelyet zátony választott el a tengertől. E zátony nyomait Tatabánya közelében ismerjük, onnan a Bakony mai É-i szegélye felé húzódhatott. A lagúnában elsősorban agyag rakódott le, végül 1-2 m vastag mészkő képződött. Területünk forrásai nagyrészt az agyag és e mészkő határán fakadnak. Az agyag rétegsort lezáró mészkő képződése idején a lagúna vizének sótartalma már nagyon hasonlított a nyílt tenger sótartalmához, mivel a zátonyon át egyre több tengervíz jutott a lagúnába. Végül a zátony elsüllyedt, a tenger benyomult a lagúna területére, ahol a záró mészkőből álló aljzaton könnyen megtelepedtek a sekély vizet kedvelő durványos fogú kagylók (rudisták). Ezzel kezdődött a környéken ismert Zirci Mészkő képződése. A terület lassú süllyedése miatt mélyülő tengerrészben a rudisták később már nem tudtak megélni, a Zirci Mészkő középső részén már csak kistermetű állatokat, elsősorban foraminiferákat (mészvázú egysejtűeket) találunk. A sekélytenger könnyen változó környezet, ezt jelzik a Zirci Mészkő felsőbb részeinek változásai: rövid ideig rengeteg osztriga-féle kagyló, csiga, tengeri sün élt a térségben, később ammoniteszekből és tengeri sünökből álló gazdag faunát találunk. A további süllyedéssel mélyülő, nyíltabbá váló tengerben megszűnt a mészkő képződése, a mészanyag és a közeli szárazföldről folyók által behordott agyag keveredésével márga rakódott le. Ősmaradványai elsősorban foraminiferák, de ammoniteszek is előfordulnak benne. A felszínen nehéz megfigyelni, rendszerint lösz fedi. A márga képződésének erőteljes kiemelkedéssel és lepusztulással járó hegységképződés vetett véget. Területünk érdekessége, hogy a hegységképződés során az Alsó-Hajag területe felboltozódott, mintegy fordított teknő alakult ekkor, melynek tengelyében a lepusztulás egészen a felső-triász mészkői hatolt, míg a boltozat szárnyain helyenként még az alsó-kréta fehér mészkő is megmaradt. A felboltozódással együtt kisebb gyűrődések is kialakultak, ilyenek láthatók az AlsóHajag DNy-i letörésének sziklafalaiban. A szárazföldi szakasz 10-12 millió évig tartott. Ezután kezdődött a Bakony ÉNy-i és Ny-i részén a késő-kréta üledékképződés, de ennek területünkön nem maradt nyoma. Legközelebb Csehbánya, Iharkút és Porva területén ismertek felsőkréta kőzetek, így biztosra vehetjük, hogy itt is megvoltak, de később nyomtalanul