H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)
A Bakony hegység állatvilága
völgyek embertől kevésbé háborgatott bükkösei számtalan búvóhelyet nyújtanak a macskafélék ritkán megpillantható képviselőjének, a védett vadmacskának {Felis silvestris). Gyakoriságáról - részben a házimacskával történő gyakori összetévesztése, részben kereszteződött egyedei miatt - pontos adataink nincsenek. Fenyvesek A Bakony egyetlen őshonos fenyvese Fenyőfő környékén található. Ennek legfőbb különlegessége, hogy homoktalajon alakult ki. Felépítése folytán - a fenyvest foltokban gyepterületek szakítják meg - növény- és állatvilága nagyban hasonlít az alföldi homokpusztagyepekéhez. Innen származik a Bakonyban kuriózumnak számító önbeásó sáska {Acrotylus longipes) (30. ábra) adata. Az erdészeti telepítések következtében manapság a Bakony több helyén találkozhatunk kisebb-nagyobb fenyvesekkel, ezért a fenyőhöz kötődő fajok jó része szélesebb körben is előfordul. A változatos színű csúcsos keresztespók {Cyclosa conica) nevét 30. ábra: Önbeásó sáska (Csiby nyomán, 1990) potrohának kúpszerű, fonószemölcsei fölé nyúlt végéről kapta. Gyakran találkozhatunk példányaival fenyvesekben. Ugyanitt él az éjszaka aktív réskeresztespók {Nuctenea umbratica). Ez a fényes barnásfekete állat napközben a fák kérgének repedéseiben húzódik meg. Igen ritka, értékes poloskafajunk, a vállas poloska {Ancyrosoma leucogrammes) is egy ilyen fenyves tisztásán került elő a literi Mogyorós-hegyről. Kidőlt vagy száradó fenyők kérge alatt gyakran fedezhetünk fel madárfészekszerű bábbölcsőket, melyekben kora tavasszal még a frissen kifejlődött szürkés-tarka fenyves-tövisescincért {Rhagium inquisitor) is megtalálhatjuk. Ennek az állatnak más cincérfajoktól eltérően rövid a csápja, előtorán pedig egy-egy oldaltövist visel. A csápok méretét tekintve a védett daliás cincér (Acanthocinus aedilis) a csúcstartó, hímjének csápja a test hatszorosát is elérheti, lárvája szintén fenyőben él. Hazánkban csupán a nyugati határszél fenyveseiben és Fenyőfőn találkozhatunk legnagyobb testű cincérünk, az ácscincér {Er gates faber) példányaival, melynek nőstényei 5,5 cm-nél is nagyobbak
