H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)
A Bakony hegység növénytakarója
dik el, s északnyugatnak haladva a Tihanyi-félsziget és Zánka között lépi át a Balaton medencéjét, majd északkeletnek fordulva a Dunántúli-középhegység lábainál követhető. Bakonyi központját Veszprém képezi, a várost környező természetes tölgyesek társulása. Jelentős térfoglalását a Bakony hegyei közül lebukó száraz meleg széllel magyarázhatjuk. A mészkedvelő tölgyes öv az első zárt lombhullató klímazonális erdőtársulás területünkön. Uralkodó fafaja a szubmediterrán elterjedésű molyhos tölgy, melyhez a csertölgy, ritkábban a kocsánytalan tölgy elegyedik. Gyakori egy második lombkoronaszint is, melyben a virágos kőris (Fraxinus ornus), a barkóca berkenye (Sorbus torminalis) és a mezei juhar (Acer campestre) a fő alkotók. Cserjeszintje fajgazdag, szinte áthatolhatatlanul sűrű, gyepszintje jól fejlett, ugyancsak sok fajjal bíró, melyben a száraz tölgyes és sztyepréti fajok elegyednek. Az Északkeleti-Balaton-felvidék jellemző alacsony cserjéje a szubmediterrán elterjedésű bokros koronafürt (Coronilla emerus), mely észak felé egészen Veszprém határáig hatol. A városkörnyéki mészkedvelő tölgyeseket korábban nagyrészt leirtották, helyükön másodlagos száraz gyepek találhatók, melyeket hosszú idő óta katonai lőtérként hasznosítanak. A tölgyes öv következő klímazonális társulása a középhegységi cseres-kocsánytalan tölgyes, mely tölgyes erdőtársulásaink között a legnagyobb kiterjedésű. A tölgyes öv, s benne főként e társulás végigvonul a Magyar-középhegység tengelyében északkeletről délnyugatra, ehhez egy északnyugati-délkeleti tengely kapcsolódik Sopron városa és a Villányi-hegység között. Nagy területeket borít a hegység délnyugati és északkeleti részén. Uralkodó fafajai megtalálhatók a társulás magyar nevében. Magas lombkoronaszinttel, fejlett cserje- és gyep6. ábra: Királyné gyertyája szinttel bíró erdő. Aljnövényzetében már megta(Csapody nyomán, 1934) lálhatók az üde lomberdők fajai is. A klímazonális tölgyesek közül még két - a Bakonyban előforduló - társulást kell említenünk. Az egyik a genyőtés cseres tölgyes, mely a Bakonyalján alkot állományokat. A kavicsos-homokos alapkőzeten kialakult magas talaj vízszintű termőhelyeken a kocsánytalan tölgyet (Quercus petraea) a vízigényes kocsányos tölgy (Q. robur) helyettesíti.