H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)
A Bakony hegység növénytakarója
tásban vizsgálva három lombhullató erdööv figyelhető meg, magasság szerint rendezve a tölgyesek, gyertyános tölgyesek és bükkösök öve. A természetes növénytársulásokat tovább bontva három típusa különíthető el: 1. Klímazonális növénytársulás: sík felszíneken vagy enyhe kitettség mellett létrejövő, a természetes táj képét alapvetően meghatározó, a makroklíma hatására kialakuló, azzal egyensúlyban lévő növénytársulás, melyet gyakran neveznek klimax (záró) növénytársulásnak. Bakonyi viszonylatban ez mindig erdőtársulás. 2. Extrazonális növénytársulás: olyan növényegyüttes, mely a Föld valamely pontján zonális, de az adott helyen - saját zónáján kívül extrazonálisan jelenik meg, pl. egy tölgyessel borított plató északi letörésén megjelenő bükkös helyileg extrazonális növénytársulásként értékelendő. 3. Intrazonális növénytársulás: az átlagostól eltérő ökológiai viszonyok hatására megjelenő növénytársulás. Korábban ezt a csoportot nevezték azonális társulásnak is, mivel azonban a növényzeti övektől teljesen független - mindenütt egységes - társulás nem létezik, újabban az intrazonális (jelentése itt: több zónában is megjelenő) kifejezést használják. Jó példa erre egy szurdokerdő, mely előfordulhat mindhárom, lombhullató fajok által jellemzett növényzeti övben. Az intrazonális társulások két sorozatra bonthatók: a. a víz által alapvetően befolyásolt (vízhatás alatt álló) társulások (tavaktól a láperdőkig) b. a víz hatásától független társulások (száraz gyepektől a zárt erdőig). Fontos tudnunk, hogy a vegetáció nem statikus, hanem dinamikus képződmény, amely nem csak a makroklíma változásának hatására formálódik, hanem növénytársulásai változatlan makroklíma mellett is átalakulnak egymásba, fejlődnek. Ezt a folyamatot növényi szukcessziónak (szukcessziós sornak) nevezzük, melynek végső állapota az úgynevezett klimax társulás. Ez a társulás egyensúlyban van az adott hely makroklímájával, s annak állandósága esetén maga is állandó. Ennyi elméleti bevezető után ismerkedjünk meg a Bakony növényzeti öveivel, s az egyes öveket felépítő természetes társulásokkal.
