H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)
A Bakony földtana
vétve kőszéncsíkokat is tartalmazó agyagos, homokos, kavicsos Csehbányái Formáció képződött. A szomszédos tengermedencékben vastag márgaösszlet ülepedett le. A víz alatti hátságokon az Ugodi Mészkő zátonyait építették - no nem a korallok - hanem furcsa, tülökszerűvé módosult teknőjű, néha egy méter hosszúra nőtt Hippurites kagylók (4. ábra). A kréta végére - az alpi hegységképződés egyik fázisaként - az egész térség kiemelkedett és szárazulattá vált. Hosszú évmilliókon át csak pusztult a felszín; hatalmas mennyiségű kőzetanyag tűnt el - néhol a triászig lecsupaszodott a rétegsor. Az egyenetlen térszínen a bauxitos leplek ide-oda szállítódva áthalmozódtak, miközben újabb bauxit is keletkezett. 4. ábra: Hippurites kagyló Sümeg Az értékes ásványi nyersanyag megkörnyékéről maradását annak köszönhetjük, hogy az (Juhász nyomán, 1987) eocén k or b an lassan újra süllyedni kezdett a terület és több lépcsőben fokozatosan borította el a tenger. A partvidéki mocsarakban, a laposodó öblökben ismét sok szerves anyag halmozódott fel, ami később barnaszénné alakult; Dudartól Szápáron át Mór felé sorakoznak az egykori bányák. A szubtrópusi éghajlat meleg, jól átvilágított, sekély, szigettenger jellegű vizében milliárdnyi mészvázas egysejtű „élte világát". Pusztulásuk után a - néha tenyérnyi - korong alakú vázak az aljzatra süllyedve kőzetté cementálódtak. A népnyelv kőlencsének, Szent László pénzének vagy kőpénznek nevezi a Nummuliteseket (5. ábra). A cseszneki Vár-hegy környéki Ördög-ároktól a Bakony túlsó végén emelkedő sümegi Fehér-kövek sziklafaláig számos helyen láthatjuk e jellegzetes mészkőtípust. Az oligocén elején a lassan kiemelkedő tengeraljzatról visszahúzódott a víz, és helyén egy szárazföldi medence alakult ki, amelyet egy DNy felől érkező folyóágrendszer hálózott be. A medence süllyedésével lépést tartó folyóvízi hordalékfeltöltés eredményeként néhol sok száz méter vastagságú rétegsor (Csatkai Formáció) képződött, szinte teljesen elborítva a Bakonyvidéket. A távolabbi lepusztulási területről származó üledékanyag szemcseösszetétele és anyaga rendkívül változatos. A folyóágak sodorvonalában durva kavics halmozódott fel, a zátonyok és a parti részek homokból épültek, az
