Bauer Norbert, Barna János: Dorog és Esztergom környékének növényvilága (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 1999)

Botanikai kirándulások - Legféltettebb kincseink: védett növényfajok

Zöldes sarkvirág - Platanthera chlorantha (Cust.) Rchb. A zöldes sarkvirág területünkön jóval ritkább az előző fajnál, eddig csak a KisStrázsa-hegy északi lejtőjéről került elő. A növény itteni felfedezése Láng István nevéhez fűződik. Agárkosbor - Orchis morio L. Bíborszínű, ritkábban halványabb virágú, kis termetű orchidea. Nálunk a sötétebb színváltozat fordul elő, melynek jellegzetessége, hogy a Strázsa-hegy populációjában néhány egyeden, a külső - rendesen barnásán vagy zölden erezett - lepelleveleken aranybarna futtatást figyelhetünk meg. Ez olyan benyomást kelt a szemlélőben, mintha ez a rész aranyporral lenne hintve. Változatossága Magyarországon az Őrségben a legszembetűnőbb, ahol gyakoribbak a világosabb színű virágtakarójú egyedek. E változatosságra utal latin neve a morio, mely a görög „moros" (=bolond) szóból ered. Környékünkön eléggé megritkult. Feichtinger szerint réteken gyakori volt és itt is több színváltozatát említi. Ismereteink szerint már csak a Dorog és Esztergom közti homokterületeken és a Strázsa-hegyen él kisebb populációja. Poloskaszagú kosbor - Orchis coriophora L. Barnásvörös színű, könnyen felismerhető virágaival május közepén találkozhatunk. A környéken ritkának számító orchidea az esztergom-kertvárosi reptér nedvesebb, homokos részein fordul elő kisebb egyedszámban. Tarka kosbor - Orchis tridentata Scop. Kis termetű jellegzetesen és pirosan pettyezett mézajka fontos faji bélyeg. Virágzata tömött, tojás alakú, így kis termete ellenére könnyen észrevehető, látványos növény. Szubmediterrán-közép-európai flóraelem, melyet nagyfokú szárazságtűrése is jelez. A kosborfélék közül a legszárazabb élőhelyen élők egyike. Leginkább száraz gyepekben (sziklagyepek, lejtősztyeppek), ritkábban tölgyesekben találjuk. Nem gyakori növény, kisebb populációját a Tábla-hegy déli hegylábfelszínén leltük meg. Sömörös kosbor - Orchis ustulata L. Az európai orchideák közül e fajnak legkisebbek a virágai, ám ennek ellenére a legmutatósabbak egyike. A mézajak fehér, bíborosán pettyezett. Kókuszra emlékeztető illatáról nemigen emlékeznek meg a szakkönyvek. (Érdekes módon nem minden egyednél érezhető). Változatos élőhelyekről került elő, de inkább a meszes, homokos, löszös talajokat részesíti előnyben. A Dorog és Esztergom körüli homokdombokon kiválóan érzi magát és szerencsére gyakran rátalálhatunk. Vegyszerezésre való érzékenysége folytán országos viszonylatban sok helyen nagyon megfogyatkozott. Vitézkosbor - Orchis militaris L. Virágzatában az egyes virágok alakja egy-egy „sisakos vitéz" benyomását kelti, melyben a mézajak a vitéz teste, összehajló lepellevelei pedig a sisakot adják. Nagy elterjedésú eurázsiai-euroszibériai növény, areája az Atlanti-óceántól a Bajkál-tavon túlig húzódik. Természetes élőhelyei talán a láprétek, pusztafüves lejtősztyep-