Bauer Norbert, Barna János: Dorog és Esztergom környékének növényvilága (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 1999)

Botanikai kirándulások - Legféltettebb kincseink: védett növényfajok

ki- és a Dunántúli-középhegységből ismertek. Főként száraz, sziklás, törmelékes lejtőkön kialakult gyepek, bokorerdők, cserjések növénye. Közelünkben leginkább a Kesztölc felett magasló mészkőrögök délies kitettségű sziklafelszínein bukkanhatunk rá. Sadler-imola - Centaurea sadleriana Janka A Sadler József nevét őrző imolafajt Janka Viktor fedezte fel és írta le 1875-ben. A magyar bogáncshoz hasonlóan szintén endemikus növényünk. A legkülönfélébb száraz gyepekből jelezték már előfordulását, de elsősorban a meszes alapkőzeteket (mészkő, meszes homok, lösz) részesíti előnyben. Hazánkban sok helyen megjelenik, a Dunántúli-középhegységben gyakoribb. Környező hegyeinken is mindenfelé megtalálható. Tarka imola - Centaurea triumfettii Ali. ssp. aligera (Gugl.) Dostál A tarka imola fehéresszürke, molyhos levelei és szép virágzata alapján kerti dísznövénynek is beillik. Szépségére régóta felfigyeltek, emiatt is védetté kellett nyilvánítani. Szerencsére még mindig viszonylag gyakorinak mondható, főként a meleg, délies kitettségű, jó talajon kialakult változatos növénytársulásokban. Bokorerdők tisztásain, erdőszegélyeken környező hegyeinkben is sokfelé megcsodálhatjuk. Homoki bakszakáll - Tragopogon floccosus W. et K. A hazai bakszakállfajok közt a legritkább ez a sötétsárga virágú, „terpedten ágas" szárú bennszülött növényfaj. Unikális értékű faxonként tartják számon, hiszen élőhelyei - a zavartalan, nyílt, meszes homokpuszták - jelentősen leszűkültek, degradálódtak. A növény egyik klasszikus lelőhelyének számított a Dorog és Esztergom közti homokdombok területe, ahol sajnos szintén markánsan jelentkeznek a degradáció jelei, így itt is nagyon megritkult. Sugaras zsoltina - Serratula radiata (W. et K.) M. B. Jellegzetes fésűszerű tőlevelei alapján ismerhető fel. Meszes alapkőzeten képződött humuszgazdag, mérsékelten üde talajokon kialakult pusztafüves lejtősztyeppeken, ritkábban sziklatörmelékes helyeken él. Magyarországon szórványosan fordul elő. Hozzánk legközelebb a Keleti-Gerecse hegyein (pl. Magos-hegy) jelenik meg. Körtikefélék - Pyrolaceae Kereklevelű körtike - Pyrola rotundifolia L. Mészkerülő erdei fenyvesek és más savanyú talajú erdők növénye. Előfordulása területünkön mindenképp érdekes és váratlan. A körtikefélék hasonló adventiv megjelenését közlő adatok hazánk más részeiről is ismertek. 1990-ben két, szakdolgozatát készítő diák talált rá kisebb populációjára a sátorkőpusztai felhagyott homokbánya területén. A mindössze egyetlen - 18 m

2-es folton előforduló - populáció fennmaradása és megléte kérdéses, hiszen e terület egy részén már szeméttelep működik, valamint egyéb hasznosítását is tervezik.