Bauer Norbert, Barna János: Dorog és Esztergom környékének növényvilága (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 1999)
Botanikai kirándulások - Területünk főbb növénytársulásai
BOTANIKAI KIRÁNDULÁSOK TERÜLETÜNK FŐBB NÖVÉNYTÁRSULÁSAI E fejezetben területünk élőhelyeit, növényközösségeit mutatjuk be a teljesség igénye nélkül, fontosságuknak megfelelő terjedelemben. Környékünk változatos domborzati és földtani adottságú területein az élőhelyek széles tárháza alakulhatott ki. Az élőhelyi sokféleség - a különleges növényföldrajzi helyzetnek köszönhetően - nagyfokú társulástani és faji diverzitással párosul. Tulajdonképpen itt találkozik a dunántúli-középhegységi (Bakonyicum), az északi-középhegységi (Matricum) és a kisalföldi (Arrabonicum) flóravidék, így e területek jellemző növényfajai környékünkön nagy számban fellelhetők, keveredve gazdagítják e vidék flóráját. Domborzati okokból kialakult különleges flóravándorlási útvonalként tartják számon a Kisalföldet az Alfölddel összekötő süllyedéket. Ez a „folyosó" - a Gerecse és Pilis közti alacsonyabb fekvésű terület - a Dorogi-medence és az ezzel kapcsolatban lévő Pilisvörösvári-árok. Ezen tényezőkön kívül, még számos hatás befolyásolta a környék rendkívül összetett és gazdag növényzetének kialakulását. A területünkön élő magasabb rendű növényfajok száma jóval meghaladja a 800at, ez a magyarországi edényes flóra igen jelentős része. Az egyes növényfajokra jellemző, hogy megtelepedésükhöz milyen környezeti feltételeknek kell teljesülniük. A területek által kínált környezeti feltételeknek megfelelően a hasonló igényű növényfajok együttes megjelenése, jellemző struktúrába rendeződése vezet a növénytársulások kialakulásához. A növényfajok jellegzetes összetételű és megjelenésű csoportosulása a növénytársulás (asszociáció, fitocönózis). A társulásokat általában legjellemzőbb vagy a társulás arculatát alapvetően meghatározó növényfajok alapján nevezik el. A növényzet mai képét rengeteg tényező együttes hatása alakította ki. Az utolsó jégkorszak óta eltelt időben a vegetáció képe - a klímaváltozások hatására - többször is alapvetően megváltozott. Ennek részletes ismertetésétől itt eltekinthetünk, de helyenként - a szinte teljesen ember által uralt kultúrterületek esetében - utalunk a mai képet megelőző legutolsó ismert vagy feltételezett természetes növényzeti képre. Környékünk hajdani természetes növénytakarója kis, elszigetelt foltokban maradt fenn. A kicsiny, régi időket idéző maradványok - történelmi emlékeinkhez, városainkhoz hasonlóan - csak körültekintő figyelemmel, megfelelő kezeléssel tarthatók fenn. Ezeket a hajdan önszabályozó rendszereket ma - utánpótlódás híján - meg kell óvnunk a főként általunk okozott káros hatásoktól.