Bauer Norbert, Barna János: Dorog és Esztergom környékének növényvilága (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 1999)

Baranyanádasdi Feichtinger Sándor, az orvos-botanikus

Bár jelen mű elsődleges célja Feichtinger tudományos munkája előtti tisztelgés, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül közéleti szerepléseit sem. Ahogy Szállási Árpád fogalmazza: Feichtinger Sándor „a múlt század nehezebbik felében egy elmaradott ország, elhanyagolt vidéki városának szellemi mindenese - európai szinten". És valóban, Esztergom vármegye társadalmi, politikai és közgazdasági életében is tekintélyes pozíciója volt. Folyamatosan felfelé ívelő tudományos-orvosi pályája mellett a városi ügyek minden területéből részt vállalt. Az oktatás tekintetében 1865-ben kezdeményezésére létesül a városi kisdedóvó. Az esztergomi reáliskolában 1873-as igazgatói kinevezésével indul a négyosztályos képzés, 1883-as nyugdíjba vonulásától, mint az iskola tiszteletbeli igazgatója működik. A város gazdasági életében fontos szerepet betöltő Iparos Önsegélyező Egylet 1874-től, Feichtinger igazgatói posztra való kinevezésének évétől, mint Kereskedelmi és Iparbank kezdi működését. A politikai életben mint városi képviselő, a szabadelvű párt elnöke és kitűnő szónok kerül az előtérbe. Az országgyűlési képviselői tisztre való jelölést Simor hercegprímástól nem fogadja el, megmarad a városon belüli politika emberének. Kimagasló szónoki tehetsége révén a közérdek mindenkori szószólójaként képviselte Esztergom érdekeit. Feichtinger tudományos, orvosi és közéleti működése több mint 100 év távlatából is tiszteletet és elismerést ébreszt. Életművéhez méltatlan, hogy mily hamar feledkezett meg róla szeretett városa. Esztergom nem engedheti meg magának, hogy a környéket legjobban ismerő botanikusának emléke tovább halványuljon.