Barta Zoltán: A Bakony természeti képe 3. - Madarak a Bakonyban I. (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2003)

Házunk-kertünk madarai

8. ábra: A D-típusú odúban megtelepszik a seregély (Sturmis vulgaris) is 0 öS-** sége és a szőlőkben, gyümölcsösökben okozott időszakos kártételei miatt közismert madár. Nászruhában az idős madarak tollazata fémesen csillogó fekete (zöldes, bronzos és bíboros fényekkel), s tollaik fehéres, sárgás pettyekkel finoman, sűrűn pettyezettek, csőrük sárga színű. Téli, nyugalmi ruhájuk ettől abban különbözik, hogy ilyenkor teljes tollazatúk sárgásfehér pöttyökkel van tele, csőrük pedig sötét. A seregély erdőn, mezőn és lakott területeken egyaránt megtalálható. Leginkább az odvas fákban bővelkedő, legelővel, réttel, mezőgazdasági területekkel határos ligetes erdöszéleken, facsoportokban telepszik meg, ahol kisebbnagyobb telepekben társasán költ. Erdőterületeinken elsősorban a tölgyesek lakója. Hazánkban általában évente kétszer költ. Fészkét - mely többnyire teljes egészében száraz fűből készül - természetes vagy mesterséges odúba egyaránt szívesen építi (8. ábra). Ha bekukkantunk odújába, láthatjuk, hogy fészekalja 5-7 halványkék, minden mintázattól mentes tojásból áll. (A fekete rigó tojásai kékeszöldek sötét mintázattal.) A kikelésüket követően mintegy 3 hétre kirepülő fiatalok tollruhája nagyon különbözik a szüleikétől: tompa piszkos barna a színe. Fő tápláléka többnyire egész éven át a rétek, mezők és a legelők rovarvilágából kerül ki. Ezeket elsősorban a földről szedegeti fel, s ilyenkor gyakran láthatjuk „peckesen" gyalogló, gyorsan szedegető csapatait. Őszi-tavaszi kóborlásakor gyakorta megfigyelhetjük, amint „felhőnyi" csapatokban mozog. (Költése idején is általában többedmagával ingázik a táplálkozóhely és a fészektelep között.) Közismertsége ellenére a kertben megtelepedő seregélyt sokan és elég gyakran összetévesztik a fekete rigóval, mivel távolabbról és szabad szemmel nézve egyszínű feketének látják. (Hiszen fekete és sárga csŐrü mindkettő!) A fekete rigó azonban sosem költ odúban (legfeljebb sekély üregben)! Emellett természetesen számos egyéb különbség is van a két faj között - úgy viselkedésben, mint külső bélyegekben. Pl. a seregély többnyire a nyílt területeken gyalogolva szedeget; a fekete rigó inkább a bokrok között, a bokrok alatt az avart forgatva, kapargatva keresgél, s a talajon többnyire szalad, surran vagy páros lábbal nagyokat ugrálva szökken. A seregély éneke különféle hangok csacsogó, zajos egyvelege; a fekete rigó éneke szép fuvolázó stb. A seregély költésidőben is többnyire társasán jár; a fekete rigó viszont ilyenkor - párját kivéve - fajtársait nem tűri meg költési körzetében (revírjében), s magányosan mozog stb.