Kutasi Csaba: A Bakony természeti képe 2. - A Bakony rovarvilága (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2002)

A Bakony jellegzetes élőhelyeinek rovarfaunája - Barlangok - Mezőgazdasági területek

Csak a hegyvidéki égeresekben fordul elő a Bakonyban is honos nagy égerlevelész (Chrysomela aeneum). A hegyi patakokat szegélyező lapulevelek közt él Közép-Európa legnagyobb ormányosbogara, az acsalapu-ormányos (Liparus glabrirostris). A kifejlett állatok az acsalapu (Petasites spp.) levelével táplálkoznak, lárvájuk pedig tápnövényük gyöktörzsében fejlődik. BARLANGOK A Bakony karsztos területein csaknem ezer kisebb-nagyobb kőzetüreg található, ezáltal hazánk barlangokkal egyik legjobban „ellátott" területe. Ennek ellenére, bár nagyobb barlangok is akadnak, igazi barlanglakó rovarfajokat nem ismerünk a tájegységből. Az itt található fajok csak időlegesen húzódnak a barlang menedékébe. A téli időszakot próbálják átvészelni egyes bagolylepke-fajok. Ilyen a nyár és füz tápnövényü, gyakori vöröscsipkés bagolylepke (Scoliopteryx libatrix) is. Erre a vöröses színű és elegánsan csipkézett szárnyú lepkére pincékben is gyakran felfigyelhetünk. Van egy kis futóbogár faj, a szárnyatlan fürgefutonc (Trechus austriacus), amely hazánkban elsősorban barlangokban él. Állandó 10 °C-os hőmérsékleten és csaknem 100 %-os páratartalmon, tehát igazi barlangi körülmények között is nagyobb számban gyűjtötték. Azonban felszíni előfordulásai jelzik, hogy ez az állat csak barlangkedvelő. A Bakonyban sokáig egyedül csak a Tapolcai-tavasbarlangból ismertük, az utóbbi években azonban Balatonudvariban, barlangon kívül is megkerült. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK Hazánk földterületének 70 %-a mezőgazdasági művelésre alkalmas, s ebből jelentős területek művelés alatt is állnak. A Bakonyban elsősorban az alacsonyabban fekvő területeken folyik mezőgazdasági termelés, melyből a szántók 40 százalékban részesednek. Tudnunk kell azonban, hogy ezek a területek nem kultúrsivatagok, különösen akkor nem, ha a termesztés során környezetkímélő technológiákat alkalmazunk. A több hektáros, egy fajból álló ültetvények természetesen kevesebb rovarfajt rejtenek, mint az itt levő természetes növénytársulások. Ezek a fajok zömében olyan állatok, melyek hazánk más zavart területein is előfordulnak. Az egyes kultúrákhoz kapcsolódó károsító rovarfajok mellett az azokat zsákmányoló ragadozó állatokat is megtaláljuk.