Kutasi Csaba: A Bakony természeti képe 2. - A Bakony rovarvilága (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2002)

A Bakony jellegzetes élőhelyeinek rovarfaunája - Vizek, vízpartok

gával együtt állandóan újból elfogyasztják. Ezáltal a rendelkezésre álló táplálékot magas fokon hasznosítják. VIZEK, VÍZPARTOK A Bakonyt délről szegélyező Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Északi partszegélyének nagy kiterjedésű nádasai, nyugodt öblei már a Balaton-felvidékhez tartoznak. Ezért néhány érdekes rovarfajt a tó élővilágából is megemlítünk. Az árvaszúnyogok nagy számban fejlődnek a tóban, fontos táplálékforrást nyújtva az itt élő halfajoknak. Ezeknek a nem csípő szúnyogoknak jelentős szerep jut a tó tisztaságának megőrzésében. Fejlődésük során nagy tömegben viszik ki a tóból a testükbe beépült foszfort, amely elindítója a kékalgák elszaporodásának, a „vízvirágzásnak". Képviselőik közül a Balatonban egy tudományra új fajra bukkantak, melyet Chironomus balatonicus-nak neveztek el. Másik endemikus rovarfajunk a balatoni hínárbogár (Macroplea mutica balatonica) süllőhínáron él. Ezt az 1 cmnél kisebb, zöldesbarna bogarat az 1930-as években Balatonkenesén találták meg. A hatalmas méretű védett óriás csíkbogár (Dytiscus latissimus) is a tó lakója. Ez a ritka faj az országban is csak néhány helyen fordul elő. Egy nem túl régen leírt, Hydrochus megaphallus nevű nyurgacsibor faj is él a tóban, típuspéldányai (azok a példányok, amelyről a fajt leírták) között hazai egyedek is vannak. A fent tárgyalt bogárfajokat az 18. ábrán láthatjuk. A Balaton partján kívül a kisebb tavak és vizenyős helyek mentén is jelentős nádállományok találhatók. A nádon élő pajzstetvekben fejlődik egy szivárványfürkész, melynek tudományos nevében szintén szerepel legnagyobb tavunk. Ez a Protyndarichus balatonicus nevű faj (19. ábra) a Kis-Balaton nádasából került elő. Nádasokban él egyik legérdekesebb futóbogarunk, az ingoványfutó (Colliuris melanura) is. Ez a ragadozó állat a téli időszakot a nád üreges szárában tölti, megnyúlt, hengeres testalkatával jól alkalmazkodott a „csőlakáshoz". Hasonlóan telel a hosszúfejű kéregfutó (Dromius longiceps) is. Mindkét futóbogár a Balaton-felvidék nádasainak értékes, ritka faja. Nagy számban fordul elő a vízparti növényzeten a pirostorú álcincér (Oedemera croceicollis), és itt találjuk nagy termetű katicabogarunkat, a mocsári katicát (Hippodamia tredecimpunctata) is. A katicákhoz hasonlóan ragadozó faj a nádi tolvajpoloska (Nabis lineata), ezt az állatot a hazai poloskákról írt faunafüzet még zárójeles fajként tárgyalja. Elterjedésének déli határát hazánkban éri el, a Bakonyból is mindössze néhány területről ismerjük. A nád számos lepkefaj számára nem csak tartózkodóhelyként, hanem táplálékként is szolgál. E növény szárában fejlődik például a Bakonyban is élő, ritka