H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)
PAPP JENŐ, TÓTH SÁNDOR, KASPER ÁGOTA - KUTASI CSABA: A Bakonyi Természettudományi Múzeum története (1972-2012)
ző összegekkel. Ennek ellenére - gyakran csak nagy erőfeszítés árán, és sajnos nem mindig nyomdai szedéssel - 1991-ig 10 számot, vagyis évente egy kötetet sikerült megjelentetni. Bakony természettudományi kutatásának eredményei" monográfia sorozat mellett, az önálló folyóirat újabb lendületet adott a korábban is már jelentős cserekapcsolatnak. A második évtized végén már mintegy 150 hazai és külföldi múzeumhoz és természettudományi kutatóintézethez jutottak el kiadványok. Ezek az intézmények cserébe természetesen küldték a saját folyóirataikat, amely a könyvtári állomány jelentős mennyiségi és minőségi gyarapodásával járt. Az említett két periodikán kívül számos sokszorosított kiadvány jelent a Bakony-kutató, valamint madárvédelmi ankétok előadásairól. A Bakony-kutatás keretében végzett munkáról 1991 végéig mintegy 320 kisebb-nagyobb dolgozat készült részben a múzeum munkatársainak, részben a külső kutatók tollából. Az önállósodással az intézménynek számos új kihívással kellett szembenéznie, az alacsony fenntartói finanszírozás mellett létszámhiánnyal is küszködött. A múzeum kiadványai ezért csak jelentős késéssel tudtak megjelenni. Megújult köntösben 1988 után 1997-ben jelent meg a következő, 21. BTK kötet Dietzel Gyula tollából, „A Bakony nappali lepkéi" címmel. Ezt követően rendszeresen kerültek kiadásra az új kötetek. Budai Tamás és Csillag Gábor a Balaton-felvidék középső részének földtanáról, Veress Márton az Eszaki-Bakony fedett karsztjáról, Barczi Attila a Tihanyi-félsziget talajairól, majd Tóth Sándor a Bakonyvidék zengőlégyfaunájáról publikált. Az önállósodás utáni első múzeumi évkönyv - szintén új külsőben 1996-ban látott napvilágot, ezt követően rendszeresen jelentek meg új kötetek, sőt 2000-ben és 2001-ben két évkönyvet is sikerült kiadni, így a 10 éves periódus végére már csak 2 éves volt a lemaradás. 1996-ban új tudományos ismeretterjesztő füzetsorozatot indított a múzeum „A Bakony természeti képe" címmel. A kötetek egyben kiállításvezetőként is szolgálnak, amellett hogy az adott témában monografikusán tárgyalják az egész Bakony hegységet. Az első füzetben a Bakony halait mutatta be Barta Zoltán. 1998-ban kiállításvezető leporelló készült az állandó kiállításhoz magyar, német és angol nyelven. Házi sokszorosításban elkészültek a 11. és a 12. Bakony-kutató Ankét előadás kivonatai. A Herman Ottó Múzeummal közösen Magyarország ásványait bemutató képeslapsorozat és ismertető jelent meg, amelyet a múzeumi boltban árusítottunk. 2000-ben a múzeum baráti köre gondozásában adták ki a Bakony természeti értékeit bemutató kiadványt, „A Bakony - a természet kincsestára" címmel. A szerzők a múzeum szakemberei voltak. Saját erő, pályázati pénzek és küldő támogatók segítségével (Veszprém Megyei Önkormányzat, Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Kollégiuma, Környezetvédelmi Minisztérium KAC, Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre, Zirci ÁFÉSZ, civil támogatók) évről-évre megjelentek az intézmény publikációi. 2002-ben A Bakony-kutatás 40 éve c. jubileumi kiadvány, a Folia Musei Historiconaturalis Bakonyiensis 19. (Folia), A Bakony természettudományi kutatásának eredményei c. (BTK) monográfiasorozat 26. kötete - Dulai Alfréd: A Dunántúli-középhegység hettangi és kora szinemuri (kora-jura) Brachiopoda faunája I. -, valamint A Bakony természeti képe c. ismeretterjesztő füzetsorozat 2. darabja - Kutasi Csaba: A Bakony rovarvilága c. munkája került kiadásra. Dulai Alfréd munkájának jelentőségét a Magyarhoni Földtani Társulat Hantken Miksa emlékérem adományozásával ismerte el. 2003-ban megjelent a Folia 20., valamint a BTK 27. kötete. Ez utóbbi, Dulai Alfréd: A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) Brachiopoda c. munkájának 2. 41
