H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)

PAPP JENŐ, TÓTH SÁNDOR, KASPER ÁGOTA - KUTASI CSABA: A Bakonyi Természettudományi Múzeum története (1972-2012)

nek kezelési terve. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kérésére adatgyűjtés történt a Natura 2000 programhoz. De a Hajdúságba is eljutottak a munkatársak, ahol a debreceni szikgáti hulladéklerakó környékének vizsgálatában vettek részt. A 2006-2010 közötti 5 éves ciklusra a természetvédelmi hatóság újfent elrendelte a litéri biomonitoring-vizsgálatokat, ezt a munkát ismét a múzeum végezte el. 2011-ben a múzeumban 6 szakmuzeológus dolgozott, a kutatási témák száma is magas volt. Katona Lajos geológus PhD-képzésben vett részt. Barta Zoltán 2002 és 2011 között folytatta a vörös vércse költőládák telepítését, továbbá költésbiológiai és populációdinamikai vizsgálatait a Bakony hegység területén. Munkájának elismeréseként a múzeumot 2003-ban Ford-díjjal (Természeti Kulturális Örökségért Díj) jutalmazták. A Bakony-kutatás folytatódott, az évente regisztrált kutatók száma 30-40 között ingadozott. Sajnos az elmúlt években nem sikerült anyagilag hozzájárulni munkájukhoz. Remélhetőleg a jövőben ismét kapnak támogatást a hegység értékeinek feltárása szempontjából rendkívül fontos tevékenységükhöz. Kutatásaikhoz a múzeumi vendégszoba biztosításával járult hozzá az intézmény, melyet folyamatosan igénybe is vettek. A példaértékű program életben tartása a külsősök által végzett felbecsülhetetlen és önzetlen munka miatt viszont mindenképpen támogatást érdemelne. Az intézmény tagja a NEKIFUT (Nemzeti Kutatási Infrastruktúra) együttműködő csoportnak, melynek megalakítását az ún. stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrák (SKI) felmérésével kezdték. 2002. október 4-6-a között az intézmény szervezésében került megrendezésre a Természettudományos Muzeológusok XX. Országos találkozója. A rendezvényen nem csak hazai, hanem a Kárpát-medence országaiban élő magyar nemzetiségű kutatók is jelen voltak. A résztvevők száma mintegy 80 fő volt. 2002. december 11-én 45 fő részvételével zajlott le a Bakony-kutatás 40. évfordulója alkalmából a 13. Bakony-kutató Ankét. 2004. október 1-3-a között Zircen tartották a Környezet- és Természetvédő Tanárok Országos Egyesületének őszi közgyűlését és terepgyakorlatát, melynek szervezésében és lebonyolításában a Bakonyi Természettudományi Múzeum társrendezőként vett részt. 2004. október 16-án került sor a Magyar Mikológiái Társaság Szemere László Mikológiái Szakcsoportjának és a múzeumnak közös szervezésében a Szemere László Emlékülésre és tárlóavatásra. Részben a múzeum szervezte 2011. november 7-én a Laczkó Dezső tudományos emlékülést. A rendezvény házigazdája a Bakonyi Természettudományi Múzeum és a Békefi Antal Városi Könyvtár és Művelődési Központ volt. A múzeum szakemberei a felsőoktatásban is részt vettek, a Veszprémi Egyetem Biológiai Intézetének hallgatóit oktatták. A múzeum profiljának megfelelően 2012-ben is a legtöbb kutatási téma a Bakony természetes élőhelyein történő faunisztikai-florisztikai vizsgálatok témakörben csoportosult. Ezek közé tartozott többek között a bakonyi barlangok ízeltlábú faunájának kutatása a helyi barlangász egyesületekkel közösen, a Bakony hegység fokozottan védett madárfajainak vizsgálata, vagy a rátóti Nagy-mező élőhelytérképezése és botanikai felmérése. A Bakonyon kívül faunisztikai kutatások része volt a Magyar Biodiverzitás Napokon a kijelölt terület futóbogár-faunájának vizsgálata. Folytatódtak a már 10 éve tartó, a vörös vércse (Falco tinnunculus) populációviszonyainak költésbiológiai és populációdinamikai szempontú vizsgálatai a Bakony hegységben. A program keretében 5 megye területén mintegy 600 költő39