H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)

PAPP JENŐ, TÓTH SÁNDOR, KASPER ÁGOTA - KUTASI CSABA: A Bakonyi Természettudományi Múzeum története (1972-2012)

mazását. A munkakört Balogh Márton töltötte be, aki azonban december 31-ével nem csak a múzeumtól, hanem a pályától is megvált. Ugyancsak ekkor távozott, közel másfél évtizedes tevékenysége után (Budapestre, a Természettudományi Múzeum Adattárába) Papp Jenő. Az ő helyére lépett be Tóth Sándor entomológus 1970. január l-jével, így a létesítendő zirci múzeum megvalósításával kapcsolatos szervezési és előkészítő feladatokat is ő vette át. Az új múzeum gyakorlati megvalósításának döntő éve 1971 volt, amikor az országos, a megyei és az illetékes zirci helyi szervek közreműködésével sikerült megteremteni a múzeumalapításjogi, személyi és tárgyi feltételeit. Már a szervezés alatt álló múzeumhoz nyert kinevezést 1971. szeptember l-jével Bankovics Attila omitológus, akinek feladata a Bakony gerinces faunájának kutatása és az intézmény gerinces gyűjteményének gyarapítása, valamint gondozása volt. Október l-jével részfoglalkozású preparátorként került a múzeumhoz a helyben lakó Kasper Ágota. A felsoroltakon kívül a már Zircen meglévő kiállítóhely (Reguly Antal Múzeum) teremőr-gondnoka, Hermann Julianna és részfoglalkozású teremőre, Gyarmathy Istvánné képezte az induló, 3 fő- és két részfoglalkozású munkatársból álló személyi állományt. Még 1972 folyamán viszonylag jelentős személyi fejlesztésre került sor. Májusban állt munkába pénztárosként Gerlei Ferencné, júniusban részfoglalkozású takarító-fűtőként Kasper Jánosné, júliusban részfoglalkozású gerinces preparátorként Máj Ferenc, szeptemberben Holonics Éva adminisztrátor-gazdasági ügyintéző munkakörbe. Ugyanakkor Kasper Ágota szeptembertől előlépett főfoglalkozású rovarpreparátorrá. Fontos eseményként könyvelhető el, hogy 1973-ban sikerült kiharcolni a megyénél egy botanikus, 1975-ben egy zoológus, 1976-ban egy botanikai preparátori (ezt később átszervezték könyvtáros-népművelői munkakörré), majd 1977-ben egy újabb entomológus státuszt. Vagyis 1977 végén már 11 dolgozóval rendelkezett a múzeum. Az állandó alkalmazottak mellett azonban szinte folyamatosan alkalmaztak rövidebb-hosszabb időre kisegítő preparátori és könyvtárosi munkaerőt. Hangsúlyozni kell, hogy az intézmény saját alkalmazottai mellett nagyon sokat segítettek a múzeum munkájában, elsősorban a gyűjtés, preparálás, gyűjteményrendezés és feldolgozás terén „A Bakony természeti képe" program keretében önzetlenül tevékenykedő külső munkatársak. A viszonylag kis létszámú alkalmazotti állományhoz képest meglehetősen nagy volt a fluktuáció. A szakemberállomány fejlesztésénél iránymutató volt az elv, hogy a múzeumban a lehetőség szerint képviselve legyenek a legfontosabb hagyományos természettudományos szakágak (geológia-paleontológia, botanika, zoológia). Ennek megfelelően hosszabb időn keresztül napirenden szerepelt a geológus (paleontológus) állás pénzügyi feltételeinek megteremtése. Megvalósulására azonban 1985-ig várni kellett. A foglalkoztatottak száma végül is hosszabb távra 12-13 fő körül állapodott meg. A személyi fejlesztés lényegében már az 1970-es évek végére elérte azt a szintet, ami nagyjából eleget tudott tenni egy hasonló nagyságrendű vidéki múzeummal kapcsolatos elvárásoknak. Ugyanakkor lényegesen meghaladta az 1968-as létesítési tervben előirányzott keretet. A múzeum történetének második évtizede végén, 1991. december 31-ével nyugdíjazás következtében megvált az intézményt kezdetektől vezető Tóth Sándor entomológus-muzeológus. 1992-ben az intézmény önállósodása mellett vezetőváltás is történt, az addig igazgatóhelyettesi feladatkört is betöltő Futó János geológus lett az új igazgató, aki két cikluson, 10 éven keresztül látta el a múzeum vezetését. Az első ciklusban az igazgató-helyettes Galambos István botanikus volt. Az önállósodással a teljes gazdasági ügyintézés a múzeumba került, en32