H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 29. - V. Magyar Biodiverzitás Nap, Szentbékkálla, 2009 (Zirc, 2012-2013)

KUTASI CSABA: A Fekete-hegy vízparti futóbogarai (Coleoptera: Carabidae)

Odacantha melanura (Linneaus, 1767) - Juhászok-kútja 2011. 05. 20.; Monostori-tó 2009.06. 27, 2011.05. 12. Drypta dentata (Rossi, 1790) - Barkás-tó 2009. 05. 08, 06. 27, Bika-tó 2009. 06. 27, 2010. 06. 18, 2011. 05. 20.; Bonta-tó 2009. 06. 27, 2011. 05. 20.; Cserkás-tó 2009. 06. 27, 2011. 05. 12, 06. 23.; Füzes-tó 2011. 06. 03.; Henyei-tó 2009. 04. 22, 2011. 05. 12.; Kálomis-tó 2009. 06. 10, 2011. 06. 03.; Kettős-tó (jobb) 2011. 06. 03.; Monostori-tó 2009. 04.22,06. 17,2011.05. 12,06. 23. Értékelés A Fekete-hegy tóparti területeiről az öt éves vizsgálati idő alatt (2008-2012) 137 futóbogár fajt sikerült kimutatni. A korábbi gyűjtések és az irodalmi adatok összegzésével 154-re emelkedett a Fekete-hegyről ismert futóbogarak száma, ez a Bakonyban élő, mintegy 495 fajnak a 40 %-a. A korábban megtalált, de általunk nem gyűjtött 17 faj jórészt nem vízparti, hanem száraz élőhelyeken, gyepekben előforduló faunaelem. Az irodalmi adatok közül a példányok zömét nem találtuk meg a gyűjteményben, de a kis bársonyfutó (Parophonus maculicornis) esetében revideálni tudtuk a korábbi közlést. Bizonytalan lehet a nyugati fémfutó (Harpalus dimidiatus) Kálomis-tóról közölt irodalmi adata is, bár ennek a fajnak az előfordulását a Monostori-tónál megerősítettük. A 2009 júniusában megrendezett, két napig tartó Biodiverzitás Napok az összes fajszám több mint felét, 78 fajt sikerült kimutatni. Az általunk megtalált fajok egy része sem feltétlen tavakhoz, hanem erdei élőhelyekhez köthetők. A hegyről további futóbogarakat lehetne még kimutatni a szárazabb élőhelyek vizsgálatával. A vízpartokon élő futóbogarak jelentős részét sikerült regisztrálni a vizsgálati idő alatt. A ritka fajok mellett két Bakony faunájára új fajt is kimutattunk és a védett fajokat is figyelemmel kísértük. A Fekete-hegyről kimutatott 10 védett futóbogárfaj a következő: aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta), kis bábrabló (Calosoma inquisitor), bőrfutrinka (Carabus coriaceus coriaceus), ragyás futrinka (Carabus cancellatus soproniensis), mezei futrinka (Carabus granulatus granulatus), dunántúli kékfutrinka (Carabus germari exasperatus), lapos kékfutrinka (Carabus intricatus intricatus), selymes futrinka (Carabus convexus convexus), ligeti futrinka (Carabus nemoralis nemoralis), aranypettyes futrinka (Carabus hortensis hortensis). Ezeket az erdei fajokat jórészt a tavak környéki tölgyesekben végzett talajcsapdázások során tudtuk regisztrálni. A vízparti élőhelyekhez a C. granulatus és a C. cancellatus köthető. A 2009-es évben végzett talajcsapdázással összesen 49 futóbogár fajt gyűjtöttünk. A Barkástó melletti tölgyesben egész évben 12 talajcsapda működött, innen 40 faj került elő. A futóbogáregyüttes diverzitása nagy volt (H. diverzitás= 2,77), a domináns fajnak a komor gyászfutó (Pterostichus niger) bizonyult 22 %-os dominanciával, 10 %-feletti gyakoriságban fordult elő az aranypettyes futrinka (C. hortensis, 16 %) és a félbordás szélesfutó (Abax ater, 13 %). A Kab-hegyen az Öcsi Nagy-tónál végzett talajcsapdázás során a Barkás-tóhoz hasonlóan a komor gyászfutó (Pterostichus niger) volt a domináns faj, szintén viszonylag alacsony dominanciával (20 %), az együttes diverzitása itt is magas volt (2,7). A Fekete-hegyen a legelterjedtebb védett faj a bőrfutrinka (C. coriaceus) és a selymes futrinka (C. convexus), míg a legnagyobb számban az aranypettyes futrinka (C. hortensis) 99