H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)

Nagy Ferenc: Adatok Győr-Moson-Sopron- és Veszprém megye futóbogárfaunájához (Coleoptera: Carabidae)

Meggyeskovácsi, Velem - NAGY et al. 2004; Vát - NAGY 2006; Csempeszkopács, Nárai ­NAGY 2009) van korábbi adata. Amara plebeja (Gyllenhal, 1810) - A vízközeli nyílt élőhelyek, illetve láprétek viszonylag ritka, szórványosan előforduló faja. Nálunk elsősorban a domb- és a hegyvidék alacsonyabb régiójában gyűjtötték. Legtöbb adata az ország nyugati területeiről ismert (HORVATOVICH 1990, 1995; SZÉL & HEGYESSY 1996; HEGYESSY & SZÉL 2002; NAGY et al. 2004; NAGY 2006). Hazánkban a Vértesből (Oroszlány - KUTASI & SZÉL 2000), a Bakonyból (Veszprém ­KUTASI 2001; Bakonygyirót - KUTASI et al. 2004), a Mecsekből (Pécs - GEBHARDT 1965), a Dráva mentéről (Barcs - HORVATOVICH 1981b; Kemse, Zákány - HORVATOVICH 1998), a Pesti-síkságról (Inárcs, Ócsa - ÁDÁM & MERKL 1986), a Duna-Tisza közéről (Bugac, Kiskő­rös - ÁDÁM & MERKL 1986; Tura - KUTASI et al. 2004), a Felső-Tisza vidékéről (TALLÓSI et al. 2006), az Aggteleki-karsztról (Aggtelek - SZÉL 1999), a Dráva-mellékről (Teklafalu ­KUTASI & SÁR 2007), a Fertő-Hanság Nemzeti Parkból (Sarrod - SZÉL & BÉRCES 2002) és az Alpokaljáról (Kőszegi-hg. - CSÍKI 1941, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Kondorfa, Rátót - SZÉL & HEGYESSY 1996; Dozmat, Egyházasrádóc, Hegyhátszentjakab, Ikervár, Meggyeskovácsi, Püspökmolnári, Velem - NAGY et.al. 2004; Kám - NAGY 2006) közölték korábban. Anisodactylus nemorivagus (Duftschmid, 1812) - Magyarországon a síkságtól a hegyvi­dék alacsonyabb régiójáig egyaránt gyűjtötték. Szórványosan előforduló nedvességkedvelő faj. Hazai előfordulását korábban a Bükkből (Felsőtárkány, Nagyvisnyó, Varbó - SZÉL 1996), a Bükkaljáról (Eger - HEGYESSY & SZÉL 2002), a Zagyva mentéről (Kisterenye - HEGYESSY & SZÉL 2002), a Tiszántúlról (KÖDÖBÖCZ 2001), a Vértesből (Várgesztes - HEGYESSY & SZÉL 2002), A Bakonyból (Hárskút - HEGYESSY & SZÉL 2002; Nagyvázsony - KUTASI 2004), a Balaton-felvidékről (Pécsely - RETEZÁR & SZÉKELY 1999), a Mecsekből (Pécs - TALLÓSI et al. 2006) és az Alpokaljáról (Kőszegi-hg. - KASZAB 1937; Apátistvánfalva - SZÉL & HEGYESSY 1996; Kám, Velem - NAGY et al. 2004; NÁRAI - NAGY 2009) közölték. Harpalus autumnalis (Duftschmid, 1812) - Hazánkban viszonylag ritka, meleg- és szá­razságkedvelő faj. Az Alföldön a gyér növényzetű homokos területeken, a dunántúli dombvi­déken, a lejtősztyepekben fordul elő (NAGY et al. 2004). Magyarországon Budapestről (VÁNGEL 1906), a Pesti-síkságról (Taksony - HEGYESSY & SZÉL 2002; Csévharaszt - SZÉL & KUTASI 2005), a Gödöllői-dombságból (Fót, Gyömrő, Kistarcsa - HEGYESSY & SZÉL 2002), a Duna-Tisza közéről (Félegyháza - VÁNGEL 1906, Dömsöd, Fülöpháza, Kunszentmiklós, Lakitelek - ÁDÁM & MERKL 1986), a Pilisből (Kesztölc - HEGYESSY & SZÉL 2002), a Visegrádi-hegységből (Visegrád - VÁNGEL 1906), a Vértesből (Oroszlány ­KUTASI & SZÉL 2000), a Bakonyból (Zalahaláp - HEGYESSY & SZÉL 2002; Bakonygyirót ­KUTASI et al. 2005), a Tiszántúlról (TALLÓSI et al.2006), a Nyírségből (TALLÓSI et al. 2006), a Bükkből (Szarvaskő - VÁNGEL 1906), a Fertő-Hanság Nemzeti parkból (Fertőhomok - SZÉL & BÉRCES 2002), a Somogyból (Csurgó - VÁNGEL 1906; Boronka - HORVATOVICH 1992), a Mecsekből ( KAUFMANN 1914), a Barcsi Borókásból (HORVATOVICH 1981b), a Dráva­mellékről (Kétújfalu - SÁR 1992) és az Alpokaljáról (Kőszeg - FREH 1878); Ikervár - NAGY et al. 2004) van korábbi adata. 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom