H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)

Nagy Ferenc: Adatok Győr-Moson-Sopron- és Veszprém megye futóbogárfaunájához (Coleoptera: Carabidae)

BÁLDI & ÁDÁM 1991; Budapest: Békásmegyer - HEGYESSY & SZÉL 2002; Budaörs - KUTASI & SZÉL 2007), a Pesti-síkságról (Csévharaszt, Ócsa - ÁDÁM & MERKL 1986; Csornád, Kistarcsa - HEGYESSY & SZÉL 2002), a Kiskunságból (Bugac - ÁDÁM & MERKL 1986; Ópusztaszer, Táborfalva - HEGYESSY & SZÉL 2002; Kecskemét - KUTASI et al. 2004), a Gödölői-dombságból (Fót, Gyömrő, Szada - HEGYESSY & SZÉL 2002), a Pilisből (Pilisborosjenő - HEGYESSY & SZÉL 2002), a Cserhátból (Szécsény - HEGYESSY & SZÉL 2002), a Mátrából (Domoszló, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Mátrafüred - HEGYESSY & SZÉL 2002), a Bükkaljáról, (Eger - HEGYESSY & SZÉL 2002), az Aggteleki-karsztról (Aggtelek, Jósvafő - SZÉL 1999), a Nyírségből (Bátorliget - MERKL 1991), a Hortobágyról (TALLÓSI et al. 2006.), Békés megyéből (Ecsegfalva - ÁDÁM 1981; Biharugra - ÁDÁM & RUDNER 1996), a Visegrádi-hegységből (Visegrád - VÁNGEL 1906), a Vértesből (Oroszlány - KUTASI & SZÉL 2000), a Bakonyból (Litér, Vilonya - KUTASI & SZÉL 2007), a Mecsekből (KAUFMANN 1914), a Balaton környékéről (Balatonudvari, Pécsely - RETEZÁR & SZÉKELY 1999; Tihany - SZÉL & KUTASI 2003) és Vas megyéből (Celldömölk - NAGY et al. 2004; Kenyeri - VlG et al. 2006) van korábbi adata. Amara equestrís (Duftschmid, 1812) - Ritka és szórványosan előforduló faj, melyet hazánknak csak kevés pontjáról ismerünk. Elsősorban a sík- és dombvidéken gyűjtötték, ahol főként nyílt növénytársulásokban (száraz gyepeken, kaszálókon, legelőkön, mezőgazdasági területeken) fordul elő. Hazai előfordulását korábban Budapestről (HORVATOVICH 1980a), a Budai-hegységből (János-hegy, Nagyszénás - HORVATOVICH 1980a), a Szigetközből (Ásványráró - SZÉL 1996), a Mosoni-síkságról (Mosonmagyaróvár - HORVATOVICH 1980a; Mosonszolnok - SZÉL 1996), a Gödöllői-dombságból (Fót - HORVATOVICH 1980a), a DunaTisza közéről (Bugac - ÁDÁM & MERKL 1986; Kiskunfélegyháza - SZÉL 1996; Új szász TALLÓSI et al. 2006), a Tiszántúlról (Debrecen - HORVATOVICH 1980a), a Mezőföldről (Sárkeresztúr - HORVATOVICH 1980a) a Balaton környékéről (Tihany, Zánka - TÓTH 1973), a Barcsi Ősborókásból (Darány - HORVATOVICH 1981a), a Villányi-hegységből (Vokány HORVATOVICH 2000), a Mecsekből (Kővágószőlős, Pécs, Pécsbánya - TALLÓSI et al. 2006), a Velencei-hegység környékéről (Alcsút - HORVATOVICH 1980a), a Bakonyból (Bakonysárkány, Kádárta - HORVATOVICH 1980a; Nagyvázsony - KUTASI 2004; Hárskút KUTASI et al. 2004), a Bükkből (Szilvásvárad - SZÉL 1996), a Zempléni-hegységből (Füzér, Hollóháza, Pálháza - HORVATOVICH 1980a), a Nyírségből (TALLÓSI et al. 2006) és az Alpokaljáról (Kőszegi-hg. - KASZAB 1937; Csepreg - HORVATOVICH 1980a; Acsád HORVATOVICH 1980b; Egyházasrádóc - NAGY et al. 2004; Dozmat, Ikervár, Sótony - NAGY 2009) közölték. Amara lunicollis Schiodte, 1837 - A ritkább ^mara-fajok közé tartozik, melynek a síkságtól a hegyvidékig egyaránt van hazai adata. Többnyire mérsékelten nedves, erdőközeli nyílt társulásokban gyűjtötték, de előkerült sásos égerligetből, száraz kaszálóról, valamint vízhez közeli élőhelyről is (NAGY et al.2004, NAGY 2006, 2009). Hazánkban a Sopronihegységből (Sopron - KUTHY 1896), a Fertő-tó környékéről (Hegykő - SZÉL 1996), a Balaton környékéről (Siófok - SZÉL 1996), a Kis-Balaton környékéről (Fenékpuszta - SÁGHY et al. 2003), a Pesti-síkságról (Ócsa - ÁDÁM & MERKL 1986), a Bükkből (Miskolc, Szilvásvárad SZÉL 1996), a Zempléni-hegységből (Pálháza - HORVATOVICH 1981a; Nagy-Milic, NagyPéter-mennykő -SZÉL 1996), a Bakonyból (Hárskút - KUTASI et al. 2004) és az Alpokaljáról (Szőce - HORVATOVICH 1981a; Bajánsenye - HEGYESSY & SZÉL 2002; Bozsok, Kőszeg, 191