H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)

Kenyeres Zoltán – Rácz István András: A Bakonyi Természettudományi Múzeum egyenesszárnyú (Orthoptera) gyűjteménye

nak rendelkezésre (főképp széles elterjedésü, gyakori fajok, pl. Chorthippus brunneus, Ch. dorsatus, Ch. mollis, Ch. montanus, Ch. oschei, Ch. parallelus, Euchorthippus declivus, Euthystira brachyptera, Gomphocerippus rufus, Omocestus rufipes, Stenobothrus crassipes, St. lineatus, St. nigromaculatus, Oedipoda caerulescens). NAGY (1948, 1949-50) Tihanyi-félszigeten folytatott vizsgálatait követően az 1950-es évektől három évtizedre egy másik gyűjtemény, a Bakonyi Természettudományi Múzeum (BTM) gyűjteménye vált a területre vonatkozó egyenesszárnyú adatok legfontosabb forrásává. A térségbeli biológiai kutatások intézményesítése tehát a Bakonyvidék egyenesszárnyú faunájának feltárásában is jelentős szerepet játszott. Ennek során először zoológus természettudományos muzeológust (Papp Jenő) alkalmazott a Bakonyi Múzeum Természettudományi Osztálya (1956), majd elindult Bakony természeti képe" kutatási program (1962), végül Zircen létrehozták a Bakonyi Természettudományi Múzeumot (1972). Az 1956 és 1978 között gyűjtött egyenesszárnyú példányok determinálását és az anyag rendszerezését nagyrészt Rácz István és Varga Zoltán végezték az 1970-es években. A Bakonyvidék egyenesszárnyú faunájára vonatkozó első összegzés is főképp a BTM akkor rendelkezésre álló gyűjteményére épült (RÁCZ 1973, 1979). A Bakonyi Természettudományi Múzeum egyenesszárnyú gyűjteményének jelen formában történő publikálását nem csak az indokolja, hogy erre eddig nem került sor (RÁCZ 1979 közleménye csak településneveket említ), hanem az is, hogy az elmúlt években megtörtént a gyűjtemény revíziója, valamint az 1970-es évek vége óta számos új fajjal, ill. előfordulási adattal bővült a gyűjtemény. Anyag és módszer 2002 és 2009 között megtörtént a BTM egyenesszárnyú gyűjteményének tételes revíziója. A munka során HARZ (1957, 1975) határozókönyveit használtuk. Az alábbi összegzésben a fajok sorrendje és nevezéktana NAGY (2003) munkáját követi. A gondolatjelekkel (-) elválasztott adattömbökben az adott példányhoz tartozó cédulákon szereplő adatok mindegyike szerepel, a határozó nevének kivételével, a következő sorrendben: településnév, földrajzi név, gyűjtés helyére, módjára vonatkozó kiegészítő információk, dátum, a gyűjtő monogramja. Ahol a gyűjtőcédulán településnév nem volt feltüntetve, de a földrajzi név alapján egyértelmű volt a gyűjtés helye, ott a zárójelbe tett településnévvel egészítettük ki az adatot („???" jelölés esetén: településnév hiányzik, és az utólag nem beazonosítható). Ahol a cédulán megadott településnév egyértelműen hibás volt, ott az eredeti településnév zárójelben szerepel. Nem teljes dátumok esetében a „0000.", ill. „00." formulákat alkalmaztuk. Azon példányok adatait, melyek cédulái semmiben, ill. legfeljebb a határozó személyében tértek el egymástól, összevontan szerepeltetjük. Ezeknél az ugyanazon gyűjtési körülményekkel jellemezhető példányok számát az adattömb végén zárójelben tüntettük fel. A gyűjtési adatok sorba rendezése a valós (nem az esetlegesen hibásan megadott) településnevek szerint történt. A gyűjtők monogramjainak feloldása (a cédulákon szereplő adatok megadásával): Ba Bankovics Attila; BaA - Balta A.; BaJ - Bali József; Be - Bezsilla László; B-H - Balla Mária - Huszár Katalin; BJ - Bozzai József; B-K - Bauer Norbert és Kenyeres Zoltán; Bó - Bódis; B-Z - Bankovics Attila és Zombori Lajos; CsM - Csiby Mária; D - Deák-Bárdos Péter; DGy - Dietzel Gyula; DL - Dám L.; DM - Dax Margit; Gy - Györffy György; Gyné - Györffyné; 82