H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)
Fehérvári Bence – Saláta Dénes – Malatinszky Ákos: Hagyományőrző gyümölcsösök az Öreg-Bakony tanyavilágában
A vizsgált terület 1956-ig Szentgálhoz tartozott, ezért a történeti múlt vizsgálatához, a terület néprajzának megismeréséhez elengedhetetlenek RÖMER (1860), KABINA (1880), HEGYI (1978) és VAJKAI (1943, 1959, 1987) írásai. Sok fontos információt tartalmaznak a környező települések monográfiái, kiemelkedik közülük Pénzesgyőr története (HUDI 1998a), kiegészítő adatokkal szolgálnak Lókút, Herend és Hárskút településtörténetei (VERESS 1996, HUDI 1998b és SZILÁGYI 2004). A bakonyi tanyák kialakulásával szinte senki sem foglalkozott korábban, így a témában kiemelkedő értéke van annak a kéziratnak, amely a tanyák elhelyezkedésével és történetével foglalkozik (SÓFALVINÉ 1986 ined.), illetve a tanyasi életet mutatja be (SÓFALVINÉ 1987 ined.). A tanyavilág pusztulására vonatkozóan BRENNER (2005) közöl megállapításokat. A tanyavilágról kialakult képet tovább finomították az egykori tanyai lakosokkal, leszármazottakkal készített interjúk. A megkérdezettek között volt Liebisch Katalin (83 éves) egykori tanyai lakos, Pacher Károly (72 éves) egykori juhász, Vámos Béla (82 éves), az utolsó tanyai lakos, bioméhész, valamint Horváth Ferenc (55 éves) tanyatulajdonos, emellett áttekintésre került Rák Károly önéletrajza is (RÁK 1983 ined.). A tanyai gyümölcsösök vizsgálatához nagy segítséget nyújtott SURÁNYI (2002) könyve. Az almafajták azonosítása KEREKES (1937) Pomológiája, valamint RAYMAN-TOMCSÁNYI (1964) Gyümölcsfajták zsebkönyve alapján történt. A fajtanevek és a leírások pontosítását az internetes forrás segítségével végeztük (http 1.). A hagyományos gyümölcsös, mint élőhely lehatárolása az Á-NÉR útmutatója szerint történt (BÖLÖNI et al. 2007, http 2.). A javaslatok megfogalmazásánál figyelembe vettük HUDÁK (2009) tanácsait. A táj történetének feltárása, mivel a tanyavilág jobbára eltűnt, csak irodalmi és térképes forrásokból, valamint az egykori tanyai lakosok elmondásából volt lehetséges. A források felkutatása és feldolgozása nem tekinthető lezártnak, azonban az eddig összegyűlt információk és a terepi vizsgálatok lehetővé teszik következtetések levonását. A terepi kiszállások alkalmával került sor a vizsgálatok tárgyát képező tanyák feltérképezésére, a gyümölcsösök állapotának és kiterjedésének meghatározására. A mintavétel Surányi Dezső professzor úr javaslatának megfelelően, a következőképpen történt: • Az érett gyümölcsök leszedésénél különös tekintettel kell lenni a sérülések elkerülésére a minél hosszabb ideig való eltarthatóság és vizsgáihatóság miatt. • Minden fáról három darab, lehetőség szerint a legjellemzőbb színű és alakú termés begyűjtése történt; amennyiben eltérés mutatkozott a termések formájában, akkor minden jellemző termésből történt gyűjtés. • A minták mintagyűjtő zacskókban kerültek elhelyezésre, feltüntetve az adott fa általunk készített térképen jelzett számát és helyzetét, valamint a tanya nevét. • Minden fáról, amelyről minták begyűjtése történt, két fénykép készült: az egyiken a fa egésze látható a koronaforma és habitus, valamint az egészségi állapot érzékeltetése miatt; a másik képen a termés látható leveles hajtással, hogy a határozóbélyegek jól azonosíthatóak és megfigyelhetőek legyenek. A fajták meghatározását a Ceglédi Gyümölcskutató Intézetben Surányi Dezső végezte. Az eltarthatósági vizsgálatra és az értékelésre is itt került sor. A minták betárolása a mintagyűjtő zacskókban történt, hogy tovább megőrizzék frissességüket, valamint azért, hogy az esetleges rothadás ne terjedjen át egyik mintáról a másikra. A minták tárolása egy állandóan 2 °C és 5 °C közötti hőmérsékletű hűtőszekrényben történt, amelyet az intézet munkatársai rendszeresen ellenőriztek és a teljesen megromlott mintákat eltávolították. 43
