H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)
Szabóky Csaba: Összehasonlító vizsgálatok a Bakonybél-Somhegy nagylepkefaunáján (Macrolepidoptera), és a molyfauna (Microlepidoptera) alapvetése
7. Proserpinus proserpina (Pallas, 1772) - Törpeszender - Magyarországon elsősorban a nedves biotópokban fordul elő. Tápnövényei a füzike fajok (Epilobium spp.) és a fúzény (Lythrium salicaria), de a száraz élőhelyeken előforduló ligetszépe ( Oenothera) is. Az utóbbi élőhelyen alacsony egyedszámú. A lepke nagyon korán, a szürkületet követő fél órán belül keresi fel a mesterséges fényt. Az egész éjszaka során nem repül, de ismert egy hajnali „húzása", ilyenkor egy-egy példánya berepül a csapdába. Először Rézbányai észlelte, de azóta is rendszeresen megtalálható a csapda nyár eleji anyagaiban. Pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. 8. Saturnia pavonia (Linnaeus, 1758) - Kis pávaszem - Hazánkban mindenütt megtalálható. Repülési ideje áprilistól májusig tart. A mesterséges fényre csak a nősténye repül, a hím kizárólag nappal aktív. A napsütéses, dél körüli időszakban fél méterrel a föld felett, igen sebesen repül. Hernyója elsősorban a kökényt {Prunus spinosa) fogyasztja, de jómagam megfigyeltem már lucernán is. A hernyók fiatal korukban együtt táplálkoznak, és a harmadik vedlés után szélednek szét. Rézbányai a Somhegyen nem találkozott a fajjal. Az azóta eltelt időszakban a fénycsapda rendszeresen gyűjti. Pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. 9. Saturnia pyri ([Denis et Schiffermüller], 1775) - Nagy pávaszem - Már Rézbányai is megtalálta a Somhegyen, de abban az időben nagyon alacsony egyedszám voltjellemző rá. Az azóta eltelt időszakban szerencsésen alakult a populáció nagysága. Az 1990-es évek végétől növekszik egyedszámuk, feltehetően a növényvédőszerek lecsökkent használatának köszönhetően. Nyugat-Európában a kipusztulás szélén álló lepkének Magyarországon, - így a Somhegyen is - erős populációja él. Hernyója különféle gyümölcsfák levelét fogyasztja. Leggyakrabban diófákon {Juglans spp.) és cseresznyefákon {Cerasus spp.) találkozhatunk egyedeivel. Pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. 10. Vanessa atalanta (Linnaeus, 1758) - Atalanta (= admirális) lepke - Régóta ismert, de nem gyakori jelenség, hogy bizonyos nappali lepkék időnként felkeresik a mesterséges fényt, s így a fénycsapdák is begyűjtik őket. Az admirális lepke esetében feltételezhető, hogy nem a meteorológiai körülmények hatására került a fénycsapdába. Vándor faj, hazánkban mindenütt előfordul, de nálunk ritkán telel át. Két nemzedéke fejlődik, júniusban és szeptemberben rajzik. Hernyójának tápnövénye a csalán {Urtica spp.) fajok közül kerül ki. Ősszel a lehullott és erjedő gyümölcsökön nappal lakmározik a lepke, és amennyiben a csapda közelében van, akkor a lámpagyújtás után felébred, és röpködni kezd. A feltételezést az is alátámasztja, hogy csak ott repül rendszeresen a csapdába a lepke, ahol van gyümölcs (pl. Szentendrén) és csak ősszel, a gyümölcsérés idején. Rézbányai nem említi. A somhegyi fénycsapda rendszeresen gyűjti egyes példányait. Pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. 11. Hydria undulata (Linnaeus, 1758) - Hullámvonalas araszoló - Hernyójának tápnövénye a fűz {Salix), nyár {Populus), nyír {Betula) és éger {Alnus) fajok. A felsorolt növények közismerten gyakoriak, ennek ellenére a lepke mégsem található ott, ahol a tápnövénye indokolná. Magyarországi adatai hegyvidékekről származnak (Soproni-hegység, Zemplén, stb.). Az utóbbi években került elő a Somhegyről. A lepke a mesterséges fényhez vonzódik, de azon ritkán fordul elő. Pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. 12. Chariaspilates formosarius (Eversmann, 1837) - Lápi tarkaaraszoló - Magyarországon elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben terjedt el (VOJNITS 1980). A füves, nedves, napsütötte helyeken gyakori (a Duna-Tisza közén tömeges előfordulású), de nagyon lokális. A mesterséges fényre rendszerint éjfélig megérkezik. A lepke erősen hajlamos a kóborlásra. Az utóbbi években egy példányát fogta a somhegyi csapda. Pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. 232
