H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)
Kutasi Csaba: Védett és ritka bogárfajok (Coleoptera) a várpalotai lőtér területéről
Phrydiuchus augusti Colonnelli 2003 - Bakonyból korábban nem ismertük ezt a fajt (PODLUSSÁNY 2007). -Hajmáskér. Aszó-völgy, völgytalp, tcs, 2009. 07. 22. A lőtér területéről 40 védett és 17 ritka fajt mutattunk ki, a védett fajok közül 16 a futóbogarak (Carabidae), 12 a cincérek (Cerambycidae), 6 a ganéjtúró bogarak (Scarabaeidae), 2 a szarvasbogarak (Lucanidae), valamint l-l a díszbogarak (Buprestidae), a levélbogarak (Chrysomelidae), a lapbogarak (Cucujidae) és az ormányosbogarak (Curculionidae) családjába tartozik. A lőtér különböző élőhelytípusai alapján a legtöbb védett faj (14) erdei élőhelyekhez (tölgyesekhez és bükkösökhöz) kötődik: Calosoma inquisitor, C. sycophanta, Carabus cancellatus, C. convexus, C. coriaceus, C. germarii, C. hortensis, C. nemoralis, Lucanus cervus, Dorcus parallelepipedus, Cucujus cinnabarinus, Megopis scabricornis, Morimus funereus, Ropalopus insubricus. Ezeken az élőhelyeken fordul elő további 3 védett és két ritka faj, melyek lárvái faodvakban, nedves korhadékban fejlődnek: Cetonischema aeruginosa, Elater ferrugineus, Netocia fieberi, Gnorimus variabilis, Reitterelater bouyoni. A lőtér északi részén található bükkösök 7 jellegzetes bogárfaja: Carabus glabratus, Carabus intricatus, C. problematicus, C. scheidleri vertesensis, Cychrus attenuatus, Rosalia alpina, Brachysomus mihoki. A tölgyesekből szintén 7 fajt tudunk megnevezni: Oryctes nasicornis, Kisanthobia ariasi, Cerambyx cerdo, Clytus tropicus, Ropalopus varini, Trichoferus paliidus. A lőtér kevés füzesének a Carabus granulatus, a Cychrus caraboides és az Aromia moschata a jellemző, védett faja. A nagy kiterjedésű dolomitgyepekben a védett Carabus scabriusculus, C. problematicus, Netocia ungarica, Calamobius filum, Theophilea subcylindricollis és a Tituboea macropus fajok mellett a ritka Cymindis variolosa, Licinus cassideus, Ophonus cordatus és a Brachycerus foveicollis fajok is fellelhetők. A nagy kiterjedésű gyepek potenciális élőhelyei a fokozottan védett magyar futrinkának ('Carabus hungaricus) is, régi adatát ismerjük is Hajmáskérről (KUTASI 1998, SZÉL et al. 2006, BÉRCES et al. 2007). A meglehetősen intenzív, 15 helyen végzett mintavételezés ellenére sem sikerült e faj nyomára akadnunk. Az 1998-tól megismert stabil lelőhelyei dolomitgyepekben, mind a Veszprémet Székesfehérvárral összekötő 8-as úttól délre találhatók. Ennek a röpképtelen fajnak nem kedvez, hogy az éleslövészeteknek kitett gyepek gyakran leégnek, de potenciális élőhelyeinek nagyobb részét nem érinti ez a hatás. A magyar futrinka valószínűleg megtalálható a lőtéren (leginkább a Hajmáskér-Öskü közötti gyepekben), azonban kis egyedszámú populációját nehéz kimutatni. A lőtér védett bogárfajainak részletesebb megismerésére további gyűjtések javasolhatók, főként fühálózással, kopogtatással és lámpázással lehetne újabb ritka fajokat kimutatni a területről. így a védett fajok közül a lőtéren biztosan jelenleg is előfordul a várpalotai Fajdashegyről (Fajtas-hegy) közölt árgusszemű cincér (Phytoecia árgus) (MEDVEGY 1987) és a felhagyott csóri mandulás potenciális élőhelye a mandulacincérnek ( Lioderina linearis). Köszönetnyilvánítás A mintavételezésekben nyújtott segítségéért elsősorban Katona Lajos Tamásnak és Barta Zoltánnak tartozom köszönettel, rajtuk kívül köszönöm a múzeum többi dolgozójának is a ku214
