H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)
Kutasi Csaba: Védett és ritka bogárfajok (Coleoptera) a várpalotai lőtér területéről
- Öskü északi határán levő bükkösök (Szunyog-völgy alatti bükkösök), - Várpalota feletti bükkösök (Vár-völgytől a lőtér északi határáig, valamint nyugaton a Burok-völgyig elterülő bükkösök). - Hajmáskér. Ámos-hegy, bükkös, 2009. 06. 25, 07. 07, Telek-Haraszt, tölgyes, boros-banános csapda, 2009. 06. 24, Márkó: Rókalyuk-árok, bükkös, 2009. 06. 25, Olaszfalu-. Alsópere, Vadászház alatt (lőtéren kívül), 2009. 07. 07, Öskü: Aszó-völgy felső szakasza, tölgyes (lőtéren kívül), 2009. 07. 07, Ballai-magyal alatti terület, tölgyes, 2009. 07. 07, Tés: Szunyog-völgy (lőtér határán), bükkös, 2009. 07. 07, Vár-völgy vége, boros-banános csapda (lőtér határán), 2009. 07. 01, Várpalota: Bükkfa-kútiárok alja, gyertyános, 2009. 07. 09, Bükkfa-kúti-árok, bükkös, 2009. 07. 01, 07. 09, Csörget-völgy, bükkös, 2009. 07. 02, Dicsak-állás, bükkös, 2009. 07. 02, Felső-Gombás-völgy, bükkös, 2009. 06. 19, Juli-vágás, bükkös irtás, 2009. 06. 19, Várkapu-völgy, bükkös, 2009. 07. 09. Theophilea subcylindricollis Hladil 1988 - hengeres szalmacincér - A szalmacincérhez (Calamobius filum) hasonlóan Magyarországon az 1970-es évektől terjedő faj, amely a tarackbúza (Agropyron repens) szárában fejlődik (MERKL & VIG 2009). Legelső bakonyi adatai a Balaton-felvidékről származnak (KUTASI 1999), azóta az egész Bakony füves területeinek jellemző cincérfajává vált. A lőtéren szélesen elterjedt, gyakori faj, amely a májusban végzett fűhálózások során csaknem minden területről előkerült. - Hajmáskér. Aszó-völgy, 2009. 05. 12, Ámos-hegy, 2009. 05. 29, Hagyma-tető, 2009. 05. 15, Szingor-aszóvölgy, 2009. 05. 15, Iszkaszentgyörgy: Gomba-hegy, 2009. 05. 11, Szenes-horog-völgy, 2009. 05. 11, Isztimér. Bográcshegy, 2009. 05. 11, Márkó: Gömbölyü-hegy, 2009. 05. 15, Öskü: Aszó-völgy felső-szakasza, 2009. 05. 13, Felső-Bánta, 2009. 05. 12, Gombás-völgy, 2009. 05. 12, Hosszú-völgy, 2009. 05. 12, Magyalina, 2009. 05. 12, Malom-kút, 2009. 05. 12, Várpalota: Baglyas-hegy, 2009. 05. 11, Dicsak-állás, 2009. 05. 18, Fajdas-hegy, lejtősztyepp, 2009. 06. 10, Közép-Berek alja, 2009. 05. 18, Nyugati-Nagy-mező 2009. 05. 18, Veszprém: Jutaspuszta, laktanya, 2009. 05. 15, Rátóti-Nagy-mező, Veszprémi út, 2009. 05. 15. Trichoferus paliidus (Olivier, 1790) - sápadt éjicincér - Hazai tölgyeseink szórványos előfordulású cincérfaja. A Bakonyból hosszú évekig csak Balatonalmádiból ismertük (MEDVEGY 1987), majd 1999-től egyre több élőhelye vált ismertté fényen való gyűjtéssel és főleg boros-csapdával. Publikált bakonyi lelőhelyei a következők: Aszófő, Balatonalmádi, Balatonakaii, Balatonszepezd, Balatonudvari, Tihany, Zalaszántó, Vöröstó (KUTASI & SÁGHY 2002, SZÉL & KUTASI 2003, MEDVEGY et al. 2007). A lőtér tölgyeseiben többfelé megtaláltuk, főként a keleti területeken, ahol ligetes erdőkben fordult elő. - Hajmáskér: Ótott-hegy, borosbanános csapda, 2009. 07. 22, Iszkaszentgyörgy: Szenes-horog-völgy, boros-banános csapda, 2009. 07. 21, Isztimér: Bogrács-hegy, boros-banános csapda, 2009. 07. 21, Márkó: Gömbölyü-hegy, borosbanános csapda, 2009. 07. 23, Várpalota: Baglyas-völgy, boros-banános csapda, 2009. 07. 21, Várvölgy, boros-banános csapda, 2009. 07. 31, 2010. 07. 26-08. 19. CHRYSOMELIDAE - LEVÉLBOGARAK Tituboea macropus (Illiger, 1800) - dárdahere-zsákhordóbogár - Száraz, meleg domboldalak ritka levélbogár faja, tápnövénye a selymes dárdahere (Dorycnium germanicum) (MERKL 2003). A Bakonyban a dolomitgyepek jellemző bogara. Fehérvárcsurgóról, a veszprémi Csatár-hegyről, valamint Aszófőről (Alsó-erdő) és Balatonfüredről került elő (TÓTH 1968, ROZNER 1986). Azóta ismerjük löszgyepből Bodajkról (Borz-hegy), valamint Várpalotáról is (Cseri-domb). Pontos lőtéri elterjedéséhez további fühálózásos gyűjtések szükségesek. - Várpalota: Fajdas-hegy, lejtősztyepp, fííhálózás, 2009. 06. 09. CURCULIONIDAE - ORMÁNYOSBOGARAK Brachysomus mihoki Penecke, 1914 - bakonyi gyepormányos - A Bakony-hegység endemikus ormányosbogara, amely öreg, zárt bükkösökben fordul elő. Főként az Északi-, valamint a Keleti-Bakonyból ismerjük (PODLUSSÁNY 2007). A lőtéren két lelőhelyről került elő. 211