H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)

Kevey Balázs: A Bakonyalja homokvidékének erdei. III.

K V: Ranunculus polyanthemos. - K IV: Achillea pannonica, Anthericum ramosum. - K II: Agropyron intermedium, Allium oleraceum, Carex praecox, Festuca rupicola, Filipendula vulgaris, Fragaria viridis, Petrorhagia saxifraga, Poa compressa, Potentilla heptaphylla. - K I: Bromus inermis, Cardaminopsis arenosa, Carex sup ina, Centaurea arenaria, Dianthus giganteiformis ssp. pontederae, Erysimum diffusum, Festuca vaginata, Hieracium cymosum agg., Koeleria eristata, Linaria genistifolia, Petrorhagia prolifera, Salvia pratensis, Sedum sexangulare, Seseli varium, Silene otites, Verbascum lychnitis (2-3. táblázat; 1-2. ábra). A társulás felépítésében meghatározó szerepet játszanak a száraz termőhely igényű Quercetea pubescentis-petraeae s.l. (p.p. Orno-Cotinetalia, Quercetalia cerridis, Quercion petraeae, Quercion farnetto et Aceri tatarici-Quercion) jellegű fajok: K V: Astragalus glycyphyllos, Clinopodium vulgare, Festuca heterophylla, Fraxinus ornus, Hieracium sabaudum agg., Peucedanum oreoselinum, Polygonatum odoratum, Pyrus pyraster, Quercus cerris, Sedum maximum, Silene nutans, S. viridiflora, Trifolium alpesire, Viscaria vulgaris, Viola hirta. - K IV: Betonica officinalis, Carex michelii, Prunus spinosa, Rosa canina agg., Teucrium chamaedrys, Turritis glabra. — K III: Asparagus officinalis, Chamaecytisus supinus, Luzula forsten, Malus sylvestris, Sorbus torminalis, Thalictrum minus, Vincetoxicum hirundinaria. - K II: Asphodelus albus, Campanula rapunculus, Iris variegata, Lactuca quercina ssp. sigattata, Lathyrus niger, Luzula forsteri, Lysimachia punctata, Solidago virgaaurea, Vicia tenuifolia. — K I: Campanula bononiensis, Dianthus armeria, Genista tinctoria ssp. elatior, Inula conyza, Origanum vulgare, Thalictrum aquilegiifolium, Verbascum austriacum. E növények közül különös jelentőségű az országosan ritka és védett Asphodelus albus előfordulása, amely a Fraxinus ornus és a Luzula forsteri társaságában némi szubmediterrán jelleget is kölcsönöz a társulásnak. A fenti száraz tölgyes elemek (Quercetea pubescentis-petraeae s.l.) a vizsgált cseres-tölgyesekben jelentősen nagyobb arányt képviselnek, mint a homoki erdeifenyvesekben (csoportrészesedés: 32,4%, ill. 25,9%; csoporttömeg: 41,1%, ill. 25,4%) (vö. 2-3. táblázat; 3-4. ábra). 1. ábra: A száraz gyepek karakterfajainak csoportrészesedése AQ: homoki cseres-tölgyes (Asphodelo-Quercetum roboris: KEVEY ined.); FP: homoki erdeifenyves (Festuco vaginatae-Pinetum sylvestris: KEVEY 2005); Fvg: Festucetea vaginatae; FB: Festuco-Brometecr, Fvl: Festucetalia valesiacae; Fr: Festucion rupicolae. 13