H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 26. (Zirc, 2009)

TAKÁCS ATTILA: Gánt-Gránás és környékének lepkéi (Lepidoptera)

> A Gránás melletti Bucka-hegyen (Csákberény) a csüngő araszoló (Phyllometra culminaiia) szintén reliktum jellegű sztyeppfaj, erősen szaggatott areával. Magyarországon három egymástól erősen elszigetelt populációja ismert. Élőhelyei a nyílt és a félig záródott dolomitsziklagyepek, dolomitplatók, sziklalejtők. > A hazánkból leírt fokozottan védett magyar teli araszoló (Anker-araszoló) (Erannis ankeraria) populációi erősen izoláltak. Élőhelye: karsztbokorerdők, meleg tölgyes-kőrises bokorerdők. Tápnövénye a virágos kőris (Fraxinus ornus) és a molyhos tölgy (Quercus pubescens). A hazai populációk képviselik a nevezéktani alfajt. > Az Atlanto-mediterrán elterjedésű, kora ősszel repülő vonalkás földibagoly (Euxoa vitta) a meleg, nyitott dolomit- és mészkősziklagyepek gyakori állata, míg a magyar őszi fésűsbagoly (Asteroscopus syriaca ssp. decipulae) október végén, november elején repül. Eddig csak kevés helyről mutatták ki. Tápnövénye szintén virágos kőris (Fraxinus ornus). Mint látható, az itt bemutatott néhány faj mind szaggatott elterjedésű, speciális élőhely- és mikroklimatikus igénnyel rendelkezik, éppen ezért populációik különösen veszélyeztettettek. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Jekisa Lászlónak a fénycsapda folyamatos, precíz kezeléséért, továbbá Buschmann Ferenc és Szabóky Csaba kollégáknak, akik a terepi munkában és egyes fajok meghatározásban nyújtottak segítséget, valamint a dolgozat írása folyamán tettek hasznos, kritikai megjegyzéseket. Irodalom ABAFI-AIGNER L., PÁVEL J., UHRYK N. (1900): Lepidoptera. - In: A Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungáriáé) - Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 5-53 p. ABAFI-AIGNER L. (1907): Magyarország lepkéi - Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, LXXVII kötet, 137 pp. + 51 színes tábla. BÁLINT Zs. (1996): A Kárpát-medence nappali lepkéi I. rész - Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Budapest, 185 pp. BÁRÁNYI T, KOROMPAI T (2007): A Tiszántúl repülő ékkövei. Az Észak-alföld nagylepkéi - Nimfea Természetvédelmi Egyesület, 3-50 pp. BARINA Z. (2000): Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata I. - Kitaibelia V évf. 2. sz. 313-318 p. BARINA Z. (2007): A Vértes és környéke florisztikai kutatásainak eredményei I. - Kitaibelia XII évf. 1. sz. 30-40 p. BÉNI K., VISZLÓ L. (1996): A Vértes hegység és környéke. Egy cseppnyi Magyarország - Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, 127 pp. BORHIDI A., SÁNTA A. (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól, 2. kötet.- Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 242 pp. FAJCIK, J., SLAMKA, F. (1996): Die Schmetterlinge Mitteleuropas I. Band. - Bratislava, 113 pp. FAJCIK, J. (1998): Die Schmetterlinge Mitteleuropas - II. Band. - Bratislava, 170 pp. FARKAS S. (szerk) (1999): Magyarország védett növényei - Mezőgazda kiadó, Budapest, 416 pp FEKETE G., VARGA Z. (szerk.) (2006): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága - Természetesen Alapítvány, Budapest, 152 pp.