H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 26. (Zirc, 2009)

TAKÁCS ATTILA: Gánt-Gránás és környékének lepkéi (Lepidoptera)

Dicranura ulmi ([Denis & Schiffermüller], 1775), szilfa-púposszövő Mediterrán-nyugat-ázsiai, nyugat-palaearktikus faj. Nyugat-Európa középső részén, Délkelet- és Dél-Európában fordul elő. Tápnövényei szil (Ulmus sp.) fajok. A lepke március-májusban repül. A hernyója június-júliusban táplálkozik. A hernyó a talajban bábozódik. Bábként telel (VOJNITS et al. 1991). A gránási területen a faj gyakorinak mondható, esténként 5-10 példány is jött a lepedőre. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. NOCTUIDAE - BAGOLYLEPKÉK Catocala fraxini (Linnaeus, 1758), kék övesbagoly Szibériai, boreo-kontinentális faunaelem, fűz- és nyárfogyasztó faj. Eurázsiái elterjedésű, Magyarországon sokfelé előfordul, főként sík- és dombvidéki meleg nyárfásokban. Magasabb egyedszámban csak a kiskunsági fehérnyarasokból került elő. A lepke ritkán repül közvetlenül a fényre, inkább a fénykör határán száll le. Bábként telel. A vizsgált területen 2 példányt figyeltem meg. Tápnövényei a kőris (Fraxinus), nyár (Populus; elsősorban Populus alba), tölgy (Quercus), nyír (Betula), éger (Alnus), bükk (Fagus), szil (Ulmus) és fűz (Sala) félék (GOZMÁNY 1970). Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. Pyrrhia purpurites (Treitschke, 1835), ezerjófű-bagoly Szórványosan elterjedt pontomediterrán, meleg- és szárazságkedvelő faj. Egyetlen nemzedéke - az élőhely adottságainak függvényében - április végétől június végéig repül. Hernyója monofág, kizárólag a nagyezerjófű (Dictamnus albus) magkezdeményeit és magjait fogyasztja. A Vértesben néhány évtizeddel ezelőtt még gyakori volt (JABLONKAY 1974), ma erősen veszélyeztetett, Európai jelentőségű faj (RONKAY 1997). A tápnövényzet tüzetes átvizsgálása után (150 tövet vizsgáltam át) 6 példány L3-as és 4 példány L2-es hernyót találtam. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 50.000 Ft. Cucullia campanulae Freyer, 1831, harangvirág-csuklyásbagoly Nyugat-palaearktikus faj, sziklagyepek, déli lejtők lepkéje. Kedveli a meleg mészkő- és dolomitgyepeket. A mesterséges fény vonzza, kiváló repülő. Univoltin faj, de a rajzása hoszszú idejű, május elejétől akár augusztus közepéig tarthat. Tápnövénye főként a kereklevelű harangvirág (Campanula rotundifolia) (RONKAY & RONKAY 2006). Gránáson eddig egy példánya jelent meg a gyűjtőlepedőnél, de tápnövénye révén valószínűleg gyakoribb. Védett faj, egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. Cucullia xeranthemi Boisduval, 1840, vasvirág-csuklyásbagoly A meleg, száraz gyepterületekhez kötődik: sziklagyepekhez, szikla- és pusztafüves lejtőkhöz, homokpuszta-gyepekhez. Magyarországon elsősorban mészkövön és dolomiton kialakult gyepekben találták. Hazánkban egy teljes és egy részleges második nemzedéke van, az első május közepétől július elejéig, a második július végétől augusztus végéig rajzik. Egyes helyeken és években a második nemzedék az elsőnél nagyobb egyedszámú is lehet. A mesterséges fény vonzza. Hernyójának tápnövénye az aranyfürt őszirózsa (Aster linosyris). Az első hernyónemzedék főleg a leveleket eszi, a második mind a leveleket, mind