H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 26. (Zirc, 2009)

SZABÓKY CSABA: Pécsely lepkéi (Lepidoptera)

Marumba quercus ([Denis et Schiffermüller], 1775) - Tölgyszender - Hazánkban elsősorban a meleg, száraz, molyhos tölgyes területeken él. Feltehetőleg más tölgyfajt is fogyaszt a hernyója, erre bizonyság, hogy olyan helyekről is előkerült, ahol biztosan nincs molyhos tölgy. A lepke a mesterséges fényre érzékeny, azon az éjfélt követő időszakban jelenik meg. Nagyon jól repülő faj, példányai nagy távolságra elkóborolhatnak, ennek ellenére nagyobb egyedszámban csak a tölgyek közvetlen közelében figyelhető meg. A Bartaréten rendszeresen, de csak egy-egy példánya repült fényre. Pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Saturnia pavonia (Linnaeus, 1758) - Kis pávaszem - Hazánkban általánosan elterjedt, repülési ideje áprilistól májusig tart. Csak a nősténye keresi fel a mesterséges fényt, rendszerint a lámpagyújtást követő egy órán belül. A hím fényes nappal, igen sebesen repül. A fajnál meglehetősen nagy ivari kétalakúság figyelhető meg. A nőstény teljesen szürke, míg a hím vörösbarna. Hernyója elsősorban a kökényt (Prunus spinosa) fogyasztja. A szemölcsökkel teli hernyó kezdetben fekete, majd vedlésenként fokozatosan, végül teljesen zöld színű lesz. A földközelben barna színű, erősfalú, cseppformájú szövedéket készít, amelyben bábozódik, és úgy várja a tavaszt. A Barta-réten egy-egy példánya jelent meg fényen. Pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Saturnia pyri ([Denis et Schiffermüller], 1775) - Nagy pávaszem - Ennek a Nyugat-Európában már erősen megfogyatkozó fajnak Magyarországon stabil, erős populációja él. Különösen az 1990-es rendszerváltást követően - miután erősen lecsökkent a kemikáliák használata - egyedszámuk jelentősen megnövekedett. A mesterséges fényt kedveli, azon rendszerint az éjfélt követő időszakban jelenik meg. Hernyója világoszöld, égszínkék szemölcsökkel borítva. Többnyire a gyümölcsfák levelét fogyasztja. Leggyakrabban diófán (Juglans spp.), cseresznyefán (Cerasus spp.) találkozhatunk egyedeivel. Nagy, keményfalú gubóban bábozódik, amelyet akár több méter magasságban készíthet. A Barta-rétről fél tucatnál kevesebb példánya került elő. Pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Iphiclides podalirius (Linnaeus, 1758) - Kardos lepke - A hazai lepkéink közül az egyik legjellegzetesebb, legismertebb faj. A nappali órákban különösen napfényben aktív és szorgalmas viráglátogató. A virágokon való táplálkozása hosszan tart, ezért könnyű megfigyelni. Hernyójának tápnövényei a csonthéjasok köréből kerül ki, így a berkenye (Sorbus spp.), a szilva (Prunus spp.), a galagonya (Crataegus spp.) is lehet tápláléka. A Barta-réten tavasztól őszig, de igen alacsony egyedszámban volt megfigyelhető. Pénzben kifejezett értéke: 10.000 Ft. Papilio machaon (Linnaeus, 1758) - Fecskefarkú lepke - Magyarországon általánosan elterjedt faj. Hatalmas termetéről, szökellő gyors röptéről könnyen felismerhető. Kora tavasszal, március közepétől találkozhatunk egyedeivel. Tápnövényei az ernyősök (Umbelliferae) közül kerülnek ki. A veteményeskertekben kapron vagy sárgarépán rendszeresen megfigyelhető csíkos hernyója. Rendszerint a tápnövény szárán bábozódik, s az őszi bábok ott telelnek. A Barta-réten egy alkalommal sikerült megfigyelni, de a közeli Bogoma virágokkal teli tisztásain számtalan egyede látható. Pénzben kifejezett értéke: 2.000 Ft. Jolana jolas (Ochsenheimer, 1816) - Magyar boglárka - A legnagyobb hazai boglárkalepkénk. Verőfényes nappal aktív, meglehetősen gyors röptű. Hernyójának tápnövénye a dudafürt (Colutea arborescens), melynek termésében táplálkozik. Megjegyzendő, hogy a nálánál jóval gyakoribb dudafürtmoly (Grapholita nebritana) szintén a dudafürt felfújt termésében él, de többedmagával táplálkozik; a két faj sohanem fordul elő egyazon termésben. A boglárka hernyója a földben bábozódik. A bábok több évig elfekhetnek (GOZMÁNY