H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 25. (Zirc, 2008)

LŐRINCZI GÁBOR: Hangyaközösségek (Hymenoptera: Formicidae) fajösszetétele és diverzitása Litér környéki szubmediterrán élőhelyeken

0,960,840,720,6TO I 0,4800 0,360,240,120-\ 1 —

I 1 -r 1 1 1 r 012345678 4. ábra. Az egyes élőhelyekre végzett cluster-analízis dendrogramja (Bray-Curtis-index) Jelölések: mint az 1. ábrán. Összességében tehát elmondható, hogy az egyes élőhely-típusok fajszámukat tekintve nem különböznek egymástól jelentős mértékben, azonban a gyepterületek többsége a közösségeik struktúráját alapvetően meghatározó egyetlen, nagy gyakorisággal és magas egyedszámmal előforduló domináns fajának, a L. paralienus jelenlétének következtében igen alacsony diverzitási értéket és egyenletességet mutat, és emiatt igen jól elkülönül a nagyobb diverzitású fenyvesektől. Bár a vizsgált területen közel sem adódott olyan magasnak a „déli" hangyafajok száma, mint azt a korábbi vizsgálatok kimutatták (GALLÉ 1979), a mediterrán, dél-európai, stb. fajok (fenyvesekben az ,4. subterranea, aL. emarginatus, és aB nitens, gyepeken aM structor, E vinalobonensis, T. ambiguum és a 77 erraticum) relatíve nagy egyedszámaik alapján még így is meghatározónak bizonyultak az itt élő hangyaközösségekben. Természetesen ahhoz, hogy a terület hangyafaunájáról, az itt kialakuló közösségek ökológiai viszonyairól pontosabb és árnyaltabb képet kapjunk, további vizsgálatok lesznek szükségesek, mindenekelőtt szem előtt tartva a talajcsapdázást kiegészítendő, annak esetleges hiányosságait pótló egyéb mintavételezési módszerek alkalmazásának szükségességét.