H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 25. (Zirc, 2008)

KUTASI CSABA – SZÉL GYŐZŐ: A Pterostichus melas (Creutzer, 1799), a P. hungaricus (Dejean, 1828) és a P. incommodus Schaum, 1858 előfordulása a Bakonyban

A bakonyi adatok alapján a P melas nyári-őszi aktivitású faj, a legnagyobb számban nyár közepén és késő nyáron fordul elő, Hárskúton szeptemberben is magas dominanciával volt jelen (2-3. ábra). Az elterjedési térképén látható (1. ábra), hogy ez a faj a Bakony minden tájegységén előfordul. A múzeumok és magángyűjtemények példányainak átnézése során a P. hungaricus három lelőhelyről, összesen hét példányban került elő. HURKA (1996) szerint e faj főként száraz élőhelyeken, fenyőerdőkben, legelőkön, szőlőültetvényekben fordul elő, sík-és hegyvidéken egyaránt. Előzetes hazai vizsgálataink szerint Magyarországon a P. hungaricus a P melashoz hasonlóan főként domb- és hegyvidéki erdőkben él, és a két faj ugyan helyenként együtt is megtalálható, de sokkal jellemzőbb, hogy egy térségben csak az egyik faj tenyészik nagyobb egyedszámban, vagy kizárólagosan (NAGY et al. 2004). A magyar gyászfutó (P hungaricus) eddig ismert bakonyi adatai megkérdőjelezhetők. Szőke Lajos várpalotai példányainak hitelességét erősen rontja, hogy a szerző ezen a helyen egyidejűleg a Carabus montivagus blandusX is „megtalálta", amely utóbbinak a Dunántúlról egyáltalán nincs adata, viszont kedvelt gyűjtőhelyén a Gödöllői-dombságban mindkét faj előfordul (SZÉL et al. 2007). Az 1941-es hidegkúti példányon nincsenek további adatok a lelőhelycédulán, így az adat akár Pesthidegkútra is vonatkozhat, ahol gyakori a P. hungaricus. (Az általunk ismert gyűjtők közül Csiki Ernő gyűjtött ezen a helyen, de a kézírásos cédulán látható írás nem rá vall.) A zirci példány gyűjtője Lichtneckert Ferenc, akinek a gyűjteményéből számos téves lelőhelyű példány került elő, így ez az adat sem tekinthető hitelesnek. (Az általunk ismert zirci példányok egyébként kivétel nélkül a P. melas faj képviselői.) Megjegyzendő, hogy a téves adatok a Lichtneckert-gyűjtemény utólagos helytelen felcédulázásnak köszönhetők (MERKL 2001). Az utóbbi évtizedekben intenzív gyűjtések folytak a Bakony különböző vidékein, a magyar gyászfutó (P hungaricus) mégsem került elő. Bakonyi előfordulása természetesen nem zárható ki. 05.30. 06.22. 07.20. 08.25. 09.30. 11 16. gyűjtési idö 2. ábra: A Pterostichus melas rajzásdinamikája felhagyott almásban (Hárskút, 2003)