H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 24. (Zirc, 2007)

KUTASI CSABA – SZÉL GYŐZŐ: A fémkék bársonyfutó (Ophonus gammeli SCHAUBERGER, 1932) hazai elterjedése és élőhelyei (Coleoptera: Carabidae)

A fémkék bársonyfutó fent említett publikált adatain kívül, zömmel saját gyűjtéseink alapján további előfordulásai váltak ismertté a Dunántúli Középhegységből. A Bakonyból Porvárói - a hárskútihoz hasonlóan -, régen felhagyott almaültetvényből, a Zirci Arborétumból és Literről kerültek elő példányai talajcsapdázással. A Vértesben a Gánthoz tartozó Kőhányáson, Száron és Várgesztesen is fogták. A MTM gyűjteményében két régi gyűjtésből származó székesfehérvári, illetve simontornyai példányra bukkantunk. A fémkék bársonyfutót 1987-ben Zebegényben is megfogták. A pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében a Mecsekből Vágotpusztán és a Tubesen gyűjtött példányokat találtunk, továbbá a fajnak még egy dél-dunántúli adata is ismertté vált Kétújfaluról. A faj magyarországi elterjedését a BioTér program segítségével (DÉVAI et al. 2000) UTM térképen ábrázoltuk (1. ábra). Élőhelyi és egyéb gyűjtési adatok Ez a ritka futóbogárfaj a síkvidékek árnyékos-félárnyékos, száraz-mérsékelten száraz élőhelyein szórványosan fordul elő (WRASE 2004), megtalálható még lombhullató erdők szegélyén, tisztásain, valamint bokros élőhelyeken (HURKA 1996). Moldávia középső és keleti részén május és augusztus között száraz tölgyesekben észlelték (NECULISEANU MATALIN 2000). Bulgáriában július és október között fogták, 200 és 1000 méter tengerszintfeletti magasságok között (GUÉORGUIEV B. - GUÉORGUIEV V 1995). A fémkék bársonyfutó a már idézett külföldi szakirodalom szerint síkvidéki előfordulású. Hazánkban a Pannnonhalmi-dombvidéken és a Balaton-felvidéken 200 méter körüli magasságban fogták, amíg a Mecsekben és a Dunántúli Középhegységben 300 és 500 méter között. Többnyire erdőlakó, de a Pannonhalmi-dombságban szántó széléről, a Vértesben pedig lejtősztyeppből került elő. Pontos gyűjtési adatai alapján főként száraz tölgyesekben, ezen belül cseres-tölgyesben és mészkedvelő tölgyesben él, vagy ez utóbbi helyére telepített fenyvesben. Előfordul ezen kívül felhagyott almaültetvényekben, ligetes-cserjés élőhelyeken valamint fáslegelőkön is. További élőhelyei még a patak menti bodzás, cserjés, illetve tölgy-kőris-szil ligeterdő. A gyűjtések zömét talajcsapdával végezték, de egyeléssel, kövek forgatásával is előkerült. A gyűjtési adataiból látható, hogy április elejétől októberig fogták, de a legtöbbször júniusban került elő (2. ábra). 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. hónapok 2. ábra: Az Ophonus gammeli gyűjtési időpontjai a gyűjteményi adatok alapján