H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 24. (Zirc, 2007)

KÓNYA PÉTER: Adatok a Tapolcai-medence bazaltbányászatának történetéhez

békeszerződés nyomán Magyarország jelentős területeket - és ezáltal fontos kőbányákat is vesztett. Ennek következtében a már működő bányákban egyre intenzívebb lett a termelés, és a két világháború között még újabb kőbányákat is nyitottak. A bazaltbányászat súlypontja a nógrádi területről a Dunántúlra helyeződött át. E korszakban a Tapolcai-medence legjelentősebb bányái Zalahalápon, Badacsonytördemicen, Badacsonytomajon, Káptalantótiban és Diszelen voltak (HÁLA 1995). Az 1920-as években nagy beruházások történtek Zalahalápon, Badacsonyban és Diszelen is. A felújított, valamint új zúzóművek egyre nagyobb teljesítményre voltak képesek és már többféle szemnagyságú anyagot is elő tudtak állítani. A Gulács-hegyen 1924-1925-ben Weltner A. és a nemesgulácsi közbirtokosság bányabérleti szerződést kötött a Kondor és Feledi Kőbánya és Útépítő Rt.-vei és a hegy Ny-i oldalán megépítették azt a bányaüzemet, mely 1927-ben Nemesgulácsi Bazaltbánya Rt. néven kezdte meg működését. Ezt 1929-ben a Felsőmagyarországi Bánya és Kohó Rt., ill. a Kereskedelmi Bank érdekeltsége vette át és fuzionálták a Zalamegyei Bazaltbánya Rt.-vel, mely az államosításig működött. A Zalamegyei Bazaltbánya Rt. bányái a hegy Ny-i ENy-i oldalán mélyültek 3 szintben 213, 232, 244 m-en. Mindhárom szinten csak omlásokat termeltek. Az 1930-as évek eleién a Weltner-Fürst vállalkozás Csúcshegyi Bazaltbánya Rt. néven működött teljesen 1935-1936-ig, amíg a bányát hatóságilag le nem állították. A kőbánya szálban álló bazaltot termelt (JUGOVICS 1949). A Halápon az 1920-as évek elejéig csak kockakövet állítottak elő. Később a Zamus és Lukács cég vette meg, ekkortól már a terméskő bányászata mellett faragott köveket is előállítottak. 1925-ben a Pesti Kereskedelmi Bank a Grünwald és Schiffer céggel együtt megvette a bazaltbányát és megalapította a Zalahalápi Bazaltkőbánya Rt-t. A gépesítés 1926-tól indult meg (JUGOVICS 1955). A múlt század 20-as éveinek a második felében nyitották meg a Hajagos keleti oldalán az ún. MÁV-bányát (Diszeli-bánya) (3. ábra). Ez a bazalttakaró oldalát 289 m magasságban, 220 m hosszúságban és 40-50 m mélységben tárta fel. A bánya déli felét termelték, mivel az északin rossz minőségű volt a kőzet. A bányában oszlopos és pados bazalt egyaránt megjelent (JUGOVICS 1950). 3. ábra: A Diszeli-bánya alsó udvarának bejárati része 1962-ben (JUGOVICS 1963)