H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 23. (Zirc, 2006)

TRASER GYÖRGY: A gyarmatpusztai vadgesztenyés ugróvillás (Insecta: Collembola) faunájának diverzitása

Anyag és módszer 2002. április 26-án a talajzoológiai vizsgálatok során két izolált, elegyetlen gesztenyés állományban és egy őshonosnak, „természetesnek" tekinthető kocsányos tölgy állományban gyűjtöttünk talajmintákat. Mintavételi helyek a következők: a. / Sötét-völgyi gesztenyés, összefüggő, nagyobb állomány: 10 db 100 cm3-es minta a felső 5 cm-es rétegből b. / „14 gesztenyefa", helyi névvel illetett terület, kisebb, izolált gesztenyefa állomány, gyertyános-tölgyes erdőben. Itt 18 db mintát gyűjtöttünk az alábbi megosztásban: 10 db 100 cm3-es minta a felső 5 cm-es talajrétegből 5 db 100 cm3-es minta a ± korhadó avarból 3 db 100 cm3-es minta a fák gyökfőjén tenyésző mohából cl „Pacalos" (kontroll), idős, kb. 200 éves kocsányostölgy fák alatt, a felső, 5 cm-es szintből: 10 db minta d./ „Muflon kert": Kiegészítésképpen a kőbánya felett az erősen erodált talajú feketefenyves állományban is gyűjtöttünk 3 db 100 cm3-es talajmintát. Az állatok kinyerése a talajból úgynevezett papírtölcséres futtatókkal (BALOGH 1958) történt, mesterséges fényforrás alkalmazása nélkül. Az 1. táblázatban feltüntettük a gyűjtött fajok abundancia (A = egyedszám /100 cm3 talajminta) és frekvencia értékeit (Fr = előfordulás gyakorisága átszámítva 10 mintára. Például „20" = két mintában találtuk a 10 db 100 cm

3-es talajmintából). A vizsgált faállomány közötti hasonlóságot az ún. Sörensen-index segítségével fejeztük ki: SQ = (2G/(SA+SB))*100; G: közös fajok száma, SA és SB: az A és B területeken talált fajok száma. Eredmények A vizsgált területen 45 ugróvillás (Collembola) faj előfordulását állapítottuk meg a 41 darab 100 cm

3-es talajmintában (1. táblázat). Legmagasabb fajszámot a 14 gesztenyefa és a kontrollnak tekintett Pacalos nevű területen találtunk. A két hely között fajgazdagságban a különbség gyakorlatilag elenyésző, míg egyedszám tekintetében a Sötét-völgy és a kontroll terület áll az első helyen. 1. táblázat: Talajzoológiai felvételezések során nyert ugróvillások abundancia (A)és frekvencia (Fr) értékei (db/100cm

3 talaj) Sötétvölgy 14 gesztenyefa Pacalos Muflon kert Sötétvölgy avar moha talaj Pacalos Muflon kert Collembola fajok A Fr A Fr A Fr A Fr A Fr A Fr ONYCHIURIDAE BÖRNER, 1901 Deuteraphorura silvaria (GISIN, 1952) 4,5 90 4,9 70